Скачать или смотреть RR - Élet

🎤Dalszöveg:


Élet, egy szó, mégis mázsás teher,
minden reggel úgy kelek, mintha múlt, jelen, jövő egyszerre ülne a mellkasomon.
A napfény jön, de mögötte ott a szürke árnyék,
ami mindent megkérdőjelez, még azt is, amiért éltem.
Hittem, hogy minden okkal történik,
de az ok néha csak egy seb, amit a sors belém vés,
és hiába kérdem, miért pont én, miért pont most,
a válasz néma, mint a hajnalba fulladó város.
A szívem lassan üresedik, mégis dobog,
kapaszkodik, mert élni akar, akkor is, ha fáj.

Gyerekként tisztán láttam a jövőt,
felnőttként már csak a múlt csapdáit érzem.
A tükörből egy idegen néz vissza,
szemében csalódás, elmaradt álmok, kiégett csend.
Mosoly helyett fáradt tekintet,
amit az tör meg, hogy mindenki várja, legyek boldog,
miközben senki nem kérdezi, kibírom-e még.
Próbálok állva maradni, de sokszor csak a fájdalom marad,
a rap lett a vallomásom, ahol minden sor egy seb,
minden rím egy lélek, ami kiabál, de nem hallják.


Ez az élet, ahol minden reggel emlékeztet,
mennyire törékeny vagyok, mennyi mindent cipelek.
Túlélni nem mindig elég,
mert a csend néha hangosabb, mint a kimondott fájdalom.
Ez az élet.

Utcák, ahol felnőttem, hideg falak, üres szavak,
ott tanultam meg, hogy az ígéret gyakran hazugság.
Láttam anyám könnyeit, apám hallgatását,
megértettem, hogy a túlélés nem cél, hanem állapot.
A szeretet is sebez, nem csak az elhagyás,
és a legmélyebb vágást azok ejtik, akiket szerettél.
Barátok tűntek el, testvérek estek el,
emlékek füstként szálltak, én mégis maradtam.
A rap lett a menedékem, a fegyverem, a hitem,
ahol a fájdalomból erőt próbálok kovácsolni.


Ez az élet, ahol üt, és visszaüt,
nem kérdezi, fáj-e, csak tanít, ha túléled.
De ha állva maradsz, te írod a sztorid,
akkor is, ha a világ letörné a szárnyaid.


Az élet nem az, amit mutatsz,
hanem amit magad elől rejtesz.
Az éjszakák, amikor egyedül kérdezed:
van-e értelme még itt lennem?
És mégis felkelsz, mert a szíved nem adta fel.

Nem mondták, hogy könnyű lesz, csak azt, hogy élni kell.
De mit ér az élet, ha belül darabokra hullsz?
Minden mosoly mögött ott a sikoly,
futok a fény felé, az árnyék mindig követ.
Láncokat cipelek, mások rakták rám,
és nem tudom, békében zárom-e majd le a szemem.
De ha marad valami utánam,
az legyen az üzenet: ne add fel.


Ez az élet, ahol a seb heggé válik,
a fájdalom tanít, a bukás formál.
Minden lélegzet egy esély,
nem hiába vagy itt, írd tovább a sorsod.


Élet, nem ígér semmit, csak próbára tesz.
Mi írjuk a dalt, míg dobog a szív.
Hagyd a nyomod, mielőtt kialszik a fény,
mert az élet nem mese, te magad vagy benne a vers.