Körmendi hősköltemény: Az MTE hozta el a kupát
Elképesztő második félidőt produkálva, 11 pontos hátrányt ledolgozva magabiztosan nyerte meg a Zsíros Tibor Magyar Kupa Döntő fináléját az Egis Körmend gárdája. A klub történetének hetedik kupatrófeáját úgy nyerte meg a csapat, hogy egyik legjobbja, Cole Dickerson sérülés miatt nem segíthette társait a Szolnoki Olaj ellen.
Szolnoki Olaj KK – Egis Körmend 55–68 (18–17, 18–10, 8–22, 11–19)
Budapest, SYMA Rendezvényközpont, Magyar Kupa döntő, 2500 néző V: Földházi, Pálla, Kapitány
SZOLNOK: Wittmann 6/6, Kovács 3/3, VOJVODA 18/3, Milosevics 8, Gregory 2
Csere: Burell 9/9, Keller 5, Boriszov -, Jones 4
Vezetőedző: Pór Péter
KÖRMEND: PETTY 19/6, CHANNElS 13/3, MCKINNY-JONES 20/6, DUINKER 8, FARKAS
Csere: DICKERSON 2, TÓTH N. 6, FERENCZ -, LAKOSA -
Vezetőedző: Teo Csizmics
Az eredmény alakulása. 6. p.: 9-12. 10. p.: 16-17. 13. p.: 20-21. 17. p.: 25-25. 24. p.: 38-31. 28. p.: 44-42. 34. p.: 46-54. 39. p.: 55-64.
Kipontozódott: Duinker 38. p.,
Szombaton este, amikor a második elődöntő is véget ért, megpezsdült az élet a SYMA Csarnok pénztáránál. A jelenlévő körmendi drukkerek igyekeztek maguknak – és vasárnapi érkezésüket jelző társaiknak – időben beszerezni a jegyeket a vasárnapi fináléra. Mindkét tábor szektora megtelt a kezdésre, a körmendiek részéről felhangzott a „Hozd el a kupát!” kezdetű rigmus. Mindkét gárda a hetedik kupa sikerérét indult harcba. A körmendi kezdőben ezúttal helyet kapott Farkas Attila, mint később kiderült, Dickerson nem volt teljesen egészséges, a térdét fájlalta. Vojvoda pontjaival indult a meccs, Petty hármassal válaszolt. Duinker kosara után vezetett az MTE, és hiába vette át a vezetést az Olaj, McKinny-Jones valamint a rövid időre beálló Dickerson pontjaival 9-12-re újra a vasiak vezettek, Pór Péter kért időt. Átvette a vezetést a Szolnok, de most is fordult a kocka és nyerhette volna a negyedet a Körmend, ha Channels az utolsó pillanatban nem üt oda Kellernek. A center értékesítette két büntetőjét. A második tíz percben is váltakozva vezettek a csapatok. Dickerson hiányában Ferencz játszott négyes poszton, az ő második hibája után kért időt Teo Csizmics. Kevés pont, nagy küzdelem jellemezte a jó hangulatú találkozót. A félidő vége felé pontatlanná váltak a körmendi támadások, a nagyszünetig kilenc ponttal lépett el az Olaj. Gregory zsákolásával tíz fölé ment a különbség. Hétig sikerült zárkózni, de Keller 2+1-es akciója után újra 11 volt közte. Küzdött, harcolt a Körmend, de pihentebb és a jóval hosszabb paddal bíró Szolnok sűrű cserékkel frissebb tudott maradni. McKinney-Jones és Channels ketteseivel aztán megint látótávolságba kerültek a vasiak. Felpaprikázódott a hangulat, némi szóváltás is kialakult a pályán. 44-40-nél Pór Péter kért időt, a mintegy 500 fős körmendi tábor nem szűnt biztatni az egyre szigorúbban védekező csapatát. Channels kettese után McKinney-Jones dobott faulttal együtt triplát, újra vezetett az MTE! Sőt, a negyed végén már 44-49 állt a táblán, mert a Körmend 22-8-ra nyerte a tíz percet, elképesztő védekezéssel. Aztán Tóth Norbert talált be. Az Olaj rendre rontott, Petty hármasa után már nyolc pont volt a Körmend előnye. Burell hármasa jelentette az ébresztőt a Szolnoknak, Teo Csizmics kért időt a negyed közepén. Burell ismét betalált, de Channels is két duplát dobott. Duinker ziccere után már nyolc volt közte. Channels kapott egy technikait, de mindez már nem számított, és másfél perccel a vége előtt, kilenc pontos vezetésnél újra felcsendült a rigmus: „Hozd el a kupát, MTE hozd el a kupát!” És az MTE elhozta a kupát a fővárosból, mellé még Trey McKinney-Jonest választották a torna legértékesebb játékosává. Hatalmas körmendi ünnep következett, amit éjjel a vasi kisvárosban folytattak…
Mestermérleg:
Pór Péter: – Az első félidőben sikerült megtalálni a körmendi játék ellenszerét. Ekkor jól játszott a csapatom. A 3. negyedben is volt lehetőségünk az ellépésre, de nem sikerült ezzel élni. Ezután a Körmend védekezésével nem tudtunk mit kezdeni, a külső dobások rossz százalékkal estek be. A Körmend ezzel fordította és nyerte meg a mérkőzést.
Teo Csizmics: – Nagyon büszke vagyok, boldoggá tesz, hogy 2003 után ismét trófeát tudtunk nyerni a klubnak, a városnak, a szurkolóknak! A játékosaim most is, mint az előző két mérkőzésen, óriási szívvel, nagy akarattal harcoltak, ez hozta meg a sikert. Köszönjük a szurkolók elképesztő támogatását, ők is sokat segítettek, mint ahogy minden játékosom érdeme ez a győzelem!
Информация по комментариям в разработке