Golarits Miklós: “Fehérvárra menő had út” földrajzi elhelyezkedése

Hol van a „Fehérvárra vezető hadiút”a „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”?
A „Fehérvárra vezető hadiút” magyar nyelvű félmondat a Tihanyi Alapítólevél latin szövegében található. Az Alapítólevél az egyik legrégebbi hiteles oklevelünk, amely 1055-ben íródott. Ismerteti azt a 16 birtokot és 3 vámharmadot, amelyeket a tihanyi bencés szerzetesek kaptak I. András királytól. Ezek közül a 12. birtok leírásában szerepel a „Fehérvárra vezető hadiút” kifejezés, amely a tanulmány vizsgálatának tárgya. Az oklevélben megadott településnevekből kiindulva a kutatás eredményeképpen a hadiút a Pilis-, Visegrádi hegységben található.

Ezen a területen a birtok is elképzelhető, mert a leírás szerint körüljárható. A települések értelmezhető közelségén túl egyháztörténeti összefüggések is felfedezhetők. Ez az eredmény most még meglepő lehet, de mégis sokkal valószínűbb ott, mint Fejér és Tolna megyében, ahol ezek hiányoznak.
A Tihanyi Alapítólevél 12. birtokának leírása:
„Van még azután egy Mortis (Martos) nevű hely, amelynek határa a Sar feunél kezdődik, innen az Eri iturea, innen Ohut cutarea megy, innen Holmodi rea, majd Gnir uuege holmodia rea és innen Morus (Maros) uuasara kutarea s ezután Nogu azah fehe (Aszófő) rea, innen Castelichoz (Kesztölc) és a Feheruuaru (Fehérvár) rea meneh hodu utu rea, azután Petre (Szentpéter) zenaia hel rea. ”
Az eddigi álláspont szerint az az út Székesfehérvár és az akkor nem létező Kesztölc (a Tolna megyei Várdomb közelében) között húzódott. Ennek az útnak léte nem bizonyítható az adott időszakban: nincsenek meg a birtokon megadott települések és hiányzik a hadiút is.

Ezzel szemben a keresett helynevek a Pilisben egy körülírható birtok határain helyezkednek el:
Mortis – Felső Martos hegy, a Szentedrei-szigeten
Morus – Nagymaros,
Nogu azah fehe – korabeli Aszófő Visegrád mellett,
Castelic – Kesztölc,
Feheruuaru rea meneh hodu utu – Fehérvárra menő hadiút: most is járható nagyút Kesztölc és Pilisszántó közötti szakasza, amely a dél-pilisi Fehérvárhoz vezet, Petre – Tahitótfalu-Szentpéterpuszta.
A feltételezett hadiút, amely a birtok nyugati határvonala, megfelel a katonai-műszaki építési szokásoknak és a „legkönnyebben bejárható út” (least cost path) az óbudai királyi központ és az esztergomi érsek között. A Szentpéterre vivő út – Pilisszentkereszt és Pilisszentlászló érintésével – a továbbiakban a váci révhez vezet.

További jelentőségük, hogy a térség fontos útvonalai lehettek: dunai átkelőhelyeket, királyi várakat, kolostorokat kötnek össze és fő útvonalai a pilisi úthálózatnak.

Tehát a megtalált települések egy birtokhoz tartozásának lehetősége, az őket összekötő utak elhelyezkedése és szerepe erre a területre utalhatnak.

Előadó: Golarits Miklós, a Tihanyi Alapítólevél történeti földrajzi kutatója, informatikus-könyvtáros.

www.magharakademia.hu
rendezveny‪@magharakademia‬