Kórházi Éj

*Verse 1:*
Kórházi folyosó, halk léptek zaja,
Fehér falak között ébred a szív dala.
A műtét előtti csend, remény és félelem,
Egy új nap köszönt rám, sorsom küzd velem.

*Refrén:*
Kórházi éj, hol az álmok ébrednek,
A műtét árnyékában a szívek még remélnek.
A jövő homályos, de a fény bennem él,
Kórházi éj, te most mindent elmesélsz.

*Verse 2:*
Egy pillanatnyi csend, egy halk imádság,
Az idő lassan pereg, mint egy szent áldás.
A műtét küszöbén állok, bátor szívvel,
A kórház falai közt, élem meg hitemmel.

*Refrén:*
Kórházi éj, hol az álmok ébrednek,
A műtét árnyékában a szívek még remélnek.
A jövő homályos, de a fény bennem él,
Kórházi éj, te most mindent elmesélsz.

*Bridge:*
Valahol messze, ott vár rám a fény,
A műtét után újraéled majd a remény.
Minden pillanat ajándék, minden perc kincs,
A kórház falai közt, az élet újraindul, mint egy szent bilincs.

*Refrén:*
Kórházi éj, hol az álmok ébrednek,
A műtét árnyékában a szívek még remélnek.
A jövő homályos, de a fény bennem él,
Kórházi éj, te most mindent elmesélsz.

*Outro:*
Kórházi folyosó, halk léptek zaja,
A műtét után egy új nap virrad haza.
Kórházi éj, te mindig velem maradsz,
A fényed vezet, és nem hagy el soha már.