A várost a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.
Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).
A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Špilberket is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.
A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Lennart Torstenson svéd–erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.
Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.
Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.
Nevezetességei:
Kapucinusok Szent Kereszt temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: A két Trenk c. regényében ő a „magyar Trenk”).
Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a
Brnói Városi Múzeum.
A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
-Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
Villa Tugendhat: 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része.
Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.
(Forrás: Wikipedia)
Информация по комментариям в разработке