Fáradtságtól ragadt szemmel körmölöm a sorokat
Mér szólsz bele megint, minek ütöd bele az orrodat?
nem te irányítod sorsomat, el kellene fogadni
Akár úgy is mondhatni nem kéne mindig szopatni
Jobban szeretlek mindennél, de már letéptem láncaim
Fogd fel végre felnőtt vagyok nem fogok már játszani
Előbb-utóbb meg fog látszani, nem az vagyok ki voltam
Nem estem össze holtan, nem azért lettem ilyen szótlan
Fáraszt már a meddő beszéd, éldegélek csendesen
Minthogy minden szavam nyitott kaput verdessen
Minek kergessem a fiatalság egyre múló látszatát?
Gyermekkorom Isten véled, kimondtam a zárszavát
Már átlátom a helyzetet, tudom, hogy csak féltesz
amit félbe hagytam régen az most végre kész lesz
Változnak az idők és változnak az emberek,
Az élet súlya alatt nap, mint nap szenvedek,
Kik tegnap még velem voltak már-már eltűntek,
A baráti fotók megfakultak a keretek eltörtek,
Csak egy percre néztem félre, de évek múltak el,
Megváltoztam én is, sokan mondták tűnjek el,
Aki anno még azt állította, hogy a barátod,
már csak egy ellenség, jobb, ha ezt belátod,
A csajod is már mással jár más szeretetét élvezi,
Te magad maradtál aki ezt könnyes szemmel nézheti,
Nem tehetsz már semmit, megváltozott minden,
A vonat csak előrehalad, return jegy már nincsen,
Magadba nézel hiszed, hogy az vagy aki voltál,
És arra tudsz gondolni, ki volt az, akiben csalódtál,
Nem is fogod fel igazán, hogy változtál te is,
Volt egy utad felfele meg volt egy utad le is.
Szerinted érdekel hogy, ki mit gondol rólam
Még a nevemet se vágod, nem hogy a múltam.
Szerinted érdekel, hogy ki nem bír engem
Te is csak egy csepp vagy, ahol én vagyok a tenger.
Éltem ahogy éltem, felelőtlen gyerekként
Lelkiismeret sem furdalt engem helyenként.
Jártam, ahogy jártam, nem kellett segítség
Megálltam a helyem, ott ahol te elestél.
Mondhatod a szitkodat, de a döntést én hozom
És ez nem a te köröd, ezeket most én futom.
Harcok az állandó , társadalom ellen
Sötét ez a kor, sorsok dőlhetnek el egy perben.
Látom, amit látok ne magyarázd meg a lényeget
Az éjszakában élek, ne hozzad ide a fényeket.
Álszent aprópénz tolvaj, bűnözőknek a markában
Áldozatot vállalok, a hitemért a kaptárban.
Régen mondták nekem hogy ne higgyek el semmit se
Mer a wégén beszopom...én mégis mindent elhittem
Информация по комментариям в разработке