00.- Emil Bock: Az Evangélium.

A mű eredeti címe:
Emil Bock: Das Evangelium. Betrachtungen zum Neuen Testament - Studienausgabe.

A könyv ajánlója:
Az antropozófia által megtermékenyített és megújított teológia, valamint az evangélikus tanulmányok kompendiuma, a felismerések és szemléletmódok egy olyan kozmosza, amelyet még soha nem dolgoztak ki ilyen átfogóan.

A könyv fejezeteit magyar nyelven felolvassa: AI (Noémi).

Az evangélium értelmezése szellemi módon (a hagyományos anyagelvű) értelmezéstől eltérően, mely sok-sok talányos, vagy ellentmondásos(nak látszó) bibliai tényt tisztáz, illetve rengeteg inspirációval szolgál a keresztény életvitel tekintetében.
Javasolt minden szellemtudománnyal foglalkozó, Rudolf Steiner szellemi hagyatékát komolyan vevő antropozófus (Waldorfos, biodinamikus, euritmiás, stb.), de különösen a Keresztény Közösség tagjai számára.

Emil Bock ezekben az Evangéliumi körlevelekben többször hivatkozik Rudolf Steinerre, „akinek életműve által az evangélium a sötétségből ismét a ragyogó világosságba került. Nélküle elképzelhetetlenek lennének az ezekben az elmélkedésekben szereplő próbálkozások.” (1929. január). A legelső elmélkedés (1927. szeptember) bevezető megjegyzéseiben pedig így szól: „Egyszer s mindenkorra mint alapvető szakirodalmat kell említeni Dr. Rudolf Steiner írásait, mindenekelőtt az alábbi előadásciklusokat, amelyekre ezek az elmélkedések épülnek, úgy az elmélkedés módjában, mint sok részletkérdésben:
János evangéliuma, Hamburg 1908, GA 103;
János evangéliuma, Kassel 1909, GA 112;
János apokalipszise, Nürnberg 1908, GA 104;
Lukács evangéliuma, Bázel 1909, GA 114;
Máté evangéliuma, Bern 1910, GA 123;
Márk evangéliuma, Bázel 1912, GA 139.”

Félreértés lenne az olvasó részéről, ha az itt bemutatott evangéliumi elmélkedések egészét az Újszövetség ilyen értelemben vett kommentárjának tekintené, még akkor is, ha a több mint hat év alatt született egyes írásoknak az újszövetségi írások sorrendjének megfelelő elrendezése ezt a látszatot is kelti. Az egyes fejtegetések egy új teológia építőköveinek lettek szánva, és mindenekelőtt egy biztos alapot akartak teremteni.

Egy másik döntő kérdés a lenti történelem és a felülről származó történelem közötti kölcsönhatás volt. Ez megkövetelte a különböző szintek gondos megkülönböztetését: Földi tényszerű jelenetek ábrázolásáról van-e szó? Belső vizuális élményeket öltöztetnek külső eseményekbe? Vagy az érintettek érzelmi és szellemi élményei harmonizálnak a külső eseménysorral? Milyen belső lelki és természetfeletti élmények rejtőznek például a következő képletes szavak mögött: tenger, föld, ház, hegy?

Ezekről és még sok-sok egyébről...

A videóban használt zene:
Rahmanyinov -- Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43.
Rachmaninoff -- Rhapsody on a theme of Paganini, Op. 43.
   • Rachmaninoff - Rhapsody on a Theme of...