A feladat kiírása
Mind a jelentkezők számát, mind az eredményt tekintve rendkívül sikeresnek tekinthető az a kétnapos workshop, amit a V4 Építészeti Alapítvány és a BME Építész Hallgatói Képviselet közösen hirdetett meg. A feladat a Budapest II. kerület, Templom utca 12-14. szám alatt található Klebelsberg-kastély parkjába készítendő projektek kidolgozására vonatkozott, figyelembe véve a kastély és az azt övező park viszonyát, illetve a park kivágott fenyőfáinak újra hasznosítását célzó anyaghasználatot. A különböző építészeti egyetemeken meghirdetett workshopra 18 hallgató jelentkezett: nyolc-nyolc a BME Építészmérnöki Karáról, illetve a MOME Design Intézetéből, egy hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet Karáról, egy pedig Sopronból, a Nyugat-magyarországi Egyetemről. A Kálmán Ernő építész (V4 Építészeti Alapítvány), Kerékgyártó András formatervező (MOME) és László Zoltán építész alkotta zsűri három pontban – akár összefüggő gondolatként, akár külön-külön is megvalósíthatóan – jelölte meg azokat a feladatokat, amelyekre a hallgatóktól ötleteket vártak.
1. Megállító- és infótábla a két részből álló Klebelsberg-kastély épületeinek – a Klebelsberg Vendégháznak és a Klebelsberg Emlékháznak – egyértelmű jelölésére; figyelemkeltés; játszótéri elem; a Budai hegyek látványára komponált kilátó.
2. Az egykor „ermitázsnak” is nevezett U alakú belső udvar vendégház felőli oldalán a legutóbbi időkig meghatározó látványt nyújtó, de a kastély felújítása során kivágásra került öt hatalmas ezüstfenyő helyére készítendő, funkcionalitást és designt ötvöző megoldás (ülőkék, pihenőhelyek, növényzet, stb.).
3. Pihenőhely kialakítása a parkban, a kastélypark felőli kijáratánál, a déli oldalon álló feketefenyő párjaként, ott design ülőkék, objektek tervezése és elhelyezése.
Az első nap Hlatky Katalin tájépítész előadásával indult, aki a Klebelsberg-kastély parkjának a 2014-2016. között zajlott felújítását tervezte. Megtudtuk, hogy a park helyreállítása egy korabeli értéktár alapján indult el. Helyreállítandó értékként tekintettek számos növényre, mint a hársfa, a feketefenyő, a futórózsa, illetve néhány kertépítészeti részletre, így például a mészkőoszlopokon nyugvó pergolára, amelynek újra készítették a faszerkezetétét, és amelyen ma is éppen olyan lilaakác fut, mint Klebelsberg idején. A parkot a Klebelsberg házaspár az 1800-as években népszerű tájképi kert stílusában alakította ki, e korszak romantikus elemeire utal mások mellett a mesterségesen alakított grotta, a birtokon átfolyó kis patak, és a benne szintén mesterséges épített kis sziget. A park legmagasabb pontjáról, ahol Klebelsberg Kuno is szívesen üldögélt egykoron, az 1920-as években még akadálytalan kilátás nyílt a budai hegyekre. Klebelsberg számára a kert fontosabb volt, mint az épület maga,
„én itt minden szabad órámban kertészkedem” – vallja. Feleségével minden év április 24-én költözött ki a hidegkúti villába, ahol novemberig maradtak.
Az épület és a kert történetének bemutatását követően az iskolákat tekintve vegyes összetételű öt csapat alakult ki, csapatokként 3-4 taggal. A napsütötte tavaszi időjárás kedvezett a kinti munkának, a különleges atmoszférájú hely szinte beszippantotta a hallgatókat. Alighanem ennek a „jóérzésnek” is köszönhető, hogy a második nap délutánján megtartott prezentációkból izgalmas terveket, elképzeléseket ismerhetett meg a zsűri.
A zsűri mind az öt csapat munkáját kimagaslónak ítélte, és értékelte, hogy a projektek mindegyike – természetesen egy pontosabb tervezést követően - akár meg is valósítható. A legkiemelkedőbbnek az első csapat munkáját tartotta és első díjjal ismerte el, míg a többiek rangsor nélküli elismerésben részesültek. Tervben van a projekt folytatása, egy később megszervezendő, kivitelezéssel egybekötött alkotótábor életre hívása. Ennek részletei még kidolgozás alatt vannak, de az bizonyos, hogy a mostani workshop valamennyi résztvevőjére számítanak a szervezők.
Rubóczki Erzsébet
Информация по комментариям в разработке