PATENT - "Az orosz támadás lehetősége végig ott volt a levegőben" - Külpolitika 1848-49-ben

A ’48-as politikai elit felkészült volt, jó nemzetközi kapcsolatokkal, nem rajtuk múlt, hogy Magyarországnak 1848-49-ben nem sikerült nagyhatalmi szövetségest találni – mondja Erdődy Gábor történész, akivel a forradalom és szabadságharc vezetőinek külpolitikai törekvéseiről és nemzetközi mozgásteréről beszélgetünk.

Szóba kerül egyebek mellett:
Miért nem volt a Batthyány-kormánynak külügyminisztere?
Hogyan fogadták külföldön a magyar kormány küldötteit: Teleki Lászlót, Pulszky Ferencet, Szalai Lászlót?
Miként próbálta elérni a magyar diplomácia az Egyesült Királyság támogatását?
Az oroszok miért mozgósítottak hatalmas, 200 ezres haderőt ellenünk?
"

Néhány gondolat a beszélgetésből:
A szétesőben lévő Habsburg Birodalom és a születőben lévő egységes német állam reális lehetőséget jelentett az önálló, független Magyarország elismertetésére.
Bár az Egyesült Királyság és Magyarország közös érdeke volt a cári expanzió megakadályozása a Balkánon és Közép-Európában, Anglia az európai hatalmi egyensúly zálogának az egységes Habsburg Birodalmat tekintette.
Az esetleges orosz beavatkozás lehetősége már 1848 nyarán felmerült.
1848. augusztus 31., az áprilisi törvények visszavonásának bécsi követelése után két választásunk maradt csak: a feltétel nélküli megadás vagy a védekezés.
A szabadságharc leverése Oroszországnak is érdeke volt: így nem kellett attól tartania, hogy a magyar példa átterjed az általa uralt lengyel területekre.