Скачать или смотреть Csináljuk meg OKOSBA’! avagy az új remény

Csináljuk meg OKOSBA’! avagy az új remény
Továbbiak: https://linktr.ee/kosaladolf

“AZ A BAJ A VILÁGGAL, HOGY A HÜLYÉK MINDENBEN HOLTBIZTOSAK, AZ OKOSAK MEG TELE VANNAK KÉTELYEKKEL.” Bertrand Russel

Amint az látható a két legfőbb trend a világban: a telefonok egyre vékonyabbak és okosabbak lesznek, az emberek meg egyre kövérebbek és butábbak. Persze a jelen lévők mindig kivételek.
Persze nem csak erről van a videóban szó, de ezt a kis okoskodásom már zárom is, méghozzá a magyar körülményeket Russelnél sokkal jobban ismerő, és átlátó Márai Sándor örökérvényű igazságával:

“Vannak okos emberek, akik tehetségtelenek.
És vannak tehetséges emberek, akik nem okosak.
És aztán végtelen tömegben vannak, akik nem okosak, és nem is tehetségesek.
Végül mindig ezek győznek.”

De most inkább beszéljünk rólad!

Mert szerintem egy ideje a fejedben már ott motoszkál a fejedben a kérdés: “Nem kéne egy B terv, avagy B-terv nekem? Valami, amivel létrehozható egyfajta biztonság, nekem és a szeretteimnek?”
Vagy ha B már van, akkor C-terv, esetleg D-terv gyanánt. Megértem, mert a világ egyre inkább ebbe az irányba halad. A több lábon állás elengedhetetlen, hisz nincs többé már biztos állás, tuti vállalkozás, garantált, állandó ügyfél. Sem az állam, sem a kormány, sem a szociális háló nem tud gondoskodni a biztos háttérről. A hozzátartozóktól meg nem elvárható.

Te is gondolkodsz tehát már azon hogy mibe vágj még bele? Legyen vállalkozás, franchise,, vagy mivel az megfizethetetlen, inkább micro-franchise, esetleg valamelyik hálózat, struktúra, többszintű értékesítés, hálózatos piacszervezés, magyarul network marketing, attraction marketing, vonzás marketing, multilevel marketing, röviden hálózatépítés? A cél, hogy a biztonság kiépítésén túl még 4-5 dolgot produkáljon még, úgymint: pénz, idő, minőségi kapcsolatok, egészség, elismerés. Lehetőleg otthoni munka legyen, főnök nélkül, rugalmasa, akár szabadidőben végezhető, earning by learning, és GIG economy jellegű? Vagyonteremtő erővel is bírjon, portfólió bővítés gyanánt? De legyen kockázatmentes, nem nagy befektetés árán, árukészlet, alkalmazott, és szükséges ingatlan nélkül?
A cinikus válasz erre az volna: “Hány éves is vagy? …… És még hiszel a mesékben?”
De sok sok példát láttám már arra, és a sajátom is ezek között van, hogy ez valóság, és igenis lehetséges. Hogy ki tudsz törni! Hogy képes vagy minőségi létezést biztosítani magadnak, és a szeretteidnek! Hogy van élet a halál előtt!!!

Csak fel kell tegyed magadnak a kérdést: “Mit akarok kezdeni az életemmel?” Mármint innentől. Mert a kezdetekkel nem szokott gond lenni. Általában minden jól indul. Aztán telnek múlnak az évek, öregszünk, bölcsülünk, és egyszer csak ripsz ropsz azon kapjuk magunkat, hogy AGGÓDUNK. Lehet, hogy még nem félünk, de már aggódunk. Aggódunk az anyagi helyzetünk (az állásunk, a vállalkozásunk) miatt, vagy az egészségi állapotunk okán, esetlen egész egyszerűen csak azért mert öregszünk.
És én ezt tökéletesen megértem! Nekem is van kik miatt aggódnom, van kikért küzdenem. Nekem is van családom! És még szeretem is őket. És nem akarom, hogy bárki, vagy bármi elvehesse őket tőlem. Akár a főnököm, vagy üzlettársam, akár az anyagi helyzetem, akár a korom.
De mi lenne, ha neked soha többé nem kellene aggódnod a munkád miatt? Mert nem kell!!!
És mi lenne, ha a kor tényleg csak egy szám lenne? Mert az!!!

Tarts velem megmutatom, hogy is van ez…

Nem lesz könnyű. Még átlátni sem, nemhogy megcsinálni. Viszont egyszerű lesz. Annyi kell hozzá, hogy kinyisd az elméd, és beengedd az újat. Hogy légy tanítható, és hagyd hogy a fejlődés, a változás, ami benned lezajlik, tegye a dolgát. Válj olyan emberré, amilyen mindig lenni szerettél volna. Valósítsd meg a legjobb önmagad.
Pár barátommal segítségedre leszünk ebben.
Elkötelezett, hozzáértő, akiknek a lelkesedése megértés-, ill. tudás alapú. Akik arra tették fel az életüket, hogy másoknak segítsenek oda eljutni, ahová korábban őket is elvezették. Olvastad esetleg Richard Bach: Sirály c. könyvét? Pont, mint ott Jonathan Livingstone, és Fletcher Lind sztorija.

Gyere velünk, csináld meg és légy szabad!

Miért, amúgy merre mennél, mit tennél, és milyen lennél inkább? Még mindig avítt, XX. századi érzelmi mintákra támaszkodsz? Ez nem működik, mert…, piramis…, drága…, én nem vagyok olyan…, már mindenki…, nekem nincs…, mit szólnak majd…, telített…, nem tudok…, én csak 100%-osan…, a Marika már csinálta, és…, stb.

Laissez-faire, laissez-passer? Ahogy esik úgy puffan? Lesz, ahogy lesz?

Mert pont úgy nem szokott lenni sehogy.

Hm?