Скачать или смотреть Emlékszel még? "Schön war die Zeit"

Részlet Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. operettjéből
(Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1993; r: Mohácsi János)

Sáfár Mónika & Kulka János


(Edvin: Hidd már el, hogy én még... hogy én még mindig ugyanúgy, mint... mint akkor régen.. hidd már el, hogy... hogy...
Sylvia: Edvin, ne dadogjon már, az Isten áldja meg! Különbenis, jókor dadog már. A felesége vagyok ennek a Bóninak.
Edvin: De én azt akkor este, ott az orfiban, én azt igaziból mondtam. Igaziból! Emlékszel még?)


Sylvia: Bár a zene ott nem zengett, mámoros tánc sem kerengett, andalító dal sem szólt.
Edvin: Inkább álom, mint valóság, nem volt babér, piros rózsák, szívem mégis szikrát szórt.
Sylvia: Elfeledni mégsem tudnám, bár tréfa volt a házasság, friss koszorú volt a hajamban, mirtusz ág, mirtusz ág volt.
Edvin-Sylvia: Mondd, ami olyan régen elmúlt nem jöhet vissza többé már?
Sylvia: Nem, ami benne szép volt, azért mégis kár, igazán kár.

Edvin: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc csókot kínált.
Emlékszel még, egymás szívére simultunk. Emlékszel rá? Emlékszel még?
Edvin-Sylvia: Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép!

Sylvia: Egymásra csak rátaláltunk, máris mindörökre váltunk.
Edvin: Férjhez mentél, angyalkám!
Sylvia: Boldogságod mástól várod!
Edvin: Ma már te is úgy találod, okosabb, hogy így van tán?
Sylvia: Mindent a kockára dobtál! Mily' hamar jött a változás!
Edvin: A bűnöm az, hogy szerettelek, semmi más, csak az, semmi más!
Edvin-Sylvia: Lásd, abból, ami messze elszállt már alig egy kis emlék él.
Edvin: Mind tavaszi volt a virágunk, s jött a tél, szomorú tél!

Sylvia: Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc csókot kínált.
Emlékszel még, egymás szívére borultunk.
Sylvia-Edvin: Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép!

Syliva: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van! Ilyen szörnyú lányregény minden házban!
Ilyen könnyű kis regény rám nem hathat, legfeljebb ha megkacagtat!
La-la-lalalalala, rám nem hathat, la-la-lalalalala, megkacagtat,
Edvin: Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van, minden házban, ily' regény!

(Egy nő: Szabad, hercegem?)

Sylvia-Edvin: Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép, ó, de szép volt, de szép!