Szepes Mária: Egy közel 100 éves hölgy világnézete

Eredeti videó:    • Csongrádi Kata: Interju-2006 - Szepes...  
Csongrádi Kata interjúja.

Szepes Mária (Papír Mária) 1908. december 14-én született Budapesten.

Apja Papír (Scherbák) Sándor színész, anyja Kronémer Mária énekes-, színésznő, művésznevén Kornai Margit volt. Édesanyja második férje Balogh Béla filmrendező, aki 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett.

Szepes Mária bátyja, Papír Viktor nyelvész, író, filozófus. Jelentős életművet hagyott hátra, ami inspirálólag hatott húgára is. Egy fiútestvérük még gyermekkorában meghalt.

Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, ahol a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként játszott. Majd Papír Magda néven több némafilmben is szerepelt, köztük A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tett, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott.

Szepes Béla képzőművésszel, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel 1930. december 24-én kötött házasságot (56 évet éltek együtt), ezután vette fel a Szepes Mária nevet. Mária vallásos zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a keresztény hit, amit most férje is magával hozott. Ezt követően három évet töltöttek Berlinben, az újdonsült férj több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikatúrista. Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni, professzorát a nácik elhurcolták.

Hazatértük után Szepes Mária néhány évig a Budapester Rundschau munkatársaként, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként dolgozott.

1938 májusában megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában meghalt.

1939-ben Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezdett legismertebb regénye – később az ezoterikus irodalom alapművének tekintett –, A Vörös Oroszlán megírásához, és 5 évig dolgozott a könyvön.

A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is írt, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. A Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerek dalszövegei is hozzá fűződnek.

1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán kétezer példányban, Orsi Mária szerzői néven a Hungária kiadásában. Nem sokkal megjelenése után a kiadókat államosították, és a könyvet felforgató, veszélyes műnek találták és bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – emlékezett Szepes Mária. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.

A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, ami a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre.

A művet 1984-ben adták ki újra New Yorkban, a magyar Püski Sándor jóvoltából. Még ugyanebben az évben, némi húzás után, szocreál utószóval itthon is megjelent a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában. A könyv 58 ezer példányban jelent meg, és hamarosan szét is kapkodták. Mára 12 kiadást élt meg.

A Vörös Oroszlán igazi feltámadása 1989-re tehető, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A Vörös Oroszlán külföldön több nyelven, többször is megjelent, a legtöbbször német, angol nyelvterületen.

Tudományos-fantasztikus könyvek, regények, versek, mese- és ifjúsági könyvek tucatjai tanúskodnak tehetségéről, korlátlan fantáziájáról. Nevéhez fűződik többek között a Tükörajtó a tengerben és a Mars szekere című kötet. A számtalan gyerekkönyv közül ő a szerzője a Táltos Marci, a Boróka néni kincse és az Eleven képeskönyvnek is. Ezoterikus regényeinek köszönhetően az írónő az utóbbi évtizedben a média kedvencévé vált, és számtalan tv-filmben, DVD-n és videokazettán láthattuk, hallhattuk – ahogy rajongói elnevezték – az ezotéria nagyasszonyát.

Az írónő 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának kései elismeréseként. 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben Arany János-díjjal jutalmazták.