A Teremtő sárkánya
A hun sárkány nemzetség
Tartalomjegyzék
Előszó Rostás László a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Ybl- és
Pro Architektúra díjas építész
Bevezetés
A sárkány
A sárkány és a kígyó, mint a teremtés ősanyaga és ideje
A kígyó, mint az idő megjelenítője
A Sátán sárkánygyíkja és szent György
A sárkány szerepe a Pilisben és a Börzsönyben
A pilisi Fehér Sárkány, Nimród
Hun sárkány nemzetség
Sárkány papok
A Gút-keled nemzetség és a Sárkány
Sárkányos padlócsempék
Károly Róbert Szent György lovagrendje
Luxemburgi Zsigmond Sárkány Rendje
Hunyadi Mátyás Sárkány lovagjai
Drégely várának jelentősége és ostroma
Sárkány összetételű helyneveink
Utószó
Irodalom és forrásjegyzék
Részlet a könyvből:
"A pilisi Fehér Sárkány, Nimród
A hun-magyar hagyományban a Fehér sárkány a tűzjegyek közül a legmagasabb szellemi szintet, a nyilast és az égi származású máguspap-királyt jelöli. A pilisi hagyományok ezt őrizték meg évezredeken keresztül, és ezért Nimródot a föld első szakrális királyát, Fehér Sárkányként is tisztelték. Ezt erősíti az a tény is, hogy a Tejút az Égi és Földi világ összekötője a nyilas jegynél lépbe szellemi szinten a világba és istenfa, élő fa, azaz életfaként jelenik meg a Teremtő Atyát és az előtte kedves ősatyát, Nimródot megidézve. A Tejút másik végén az iker jegynél az élő fa, merkúri hatásra beszélőfaként jelenik meg, ahol a beszéd jele a sárkánygyík kivágott nyelve (ez a Sátán által teremtett sárkánygyík, nem azonos a teremtő sárkányával), a Sátán gonosz nyelvét jelzi, vagyis a Teremtő isteni Igét a gonosz nem veheti a nyelvére büntetlenül). Itt jelennek meg az egymást segítő testvérpárok az aranyhajú király fiak, a Teremtő Atya fia, Jézus és unokatestvére Keresztelő Szent János, Nimród ősatya fiai, Hunor és Magyar, vagy Buda és Attila.
A Tejút egyik karja a Sagittarius/ Nyilas csillagkép a másik Perseus karja. A két kar között a Nap látható és a Nap alatt az Orion/Nimród csillagkép. Őseinket ezért tartották a Nap fiainak, a nimródi szent királyok leszármazottjainak vagy másképpen Turul nemzetségnek. A kínaiak sárkány nemzetségnek hívták a hunokat és magyarokat.
Jó és segítő sárkányként tartja számon a magyar népi emlékezett a sárga, vörös, kék, zöld színű sárkányokat is a fehér mellett. A fekete sárkány az erőt, a rendíthetetlenséget, a tisztességet, a becsületességet és a megvesztegethetlenséget is jelképezi.
Ezzel szemben a fekete sárkánygyík mindig a gonoszt testesítette meg és a fehér-fekete- sárga - vörös és kék sárkányok kérlelhetetlen ellenségeként jelenik meg. A gonosz képessége, hogy fel tudja venni a jó és pozitív formákat is, de valahol mindig kilóg a báránybőr alól a farkas bundája, azaz „ördög patája”, mert a formát negatív sötét erővel tölti meg, ez történik a fekete sárkánygyík esetében is.
A sárkány a hun-magyar világképben a Napúton a Szűz (a Királynő) jegye mellett jelenik meg, mint annak minisztere, vagyis a Mérleg jegyeként. A mérleg a bírói hatalom az igazság szolgáltatás jelképe a karddal együtt. A hun-magyar rangsorban a kende és gyula után a horka következett, mely a bírói hatalmat, gyakorolta a törvényes rendet és a vérszerződéseket felügyelte, valamint betartatta, a jele a sárkány volt. A nyugati mérleg megfelelője keleten a sárkány, ami kiemelt fontosságú, ahogy az első részben már olvashattuk. Lássuk részletesen, hogy miért ez, azt a hun-magyar kozmikus Napút járáson érthetjük meg a legjobban. Amikor a Király (oroszlán, Nap) megkezdi birodalmában az országjárást minisztere a rák (keleti megfelelője a párduc –holdház, ezért a királyok segítői a főpapok és hadvezérek viselhettek csak párducbőrt, ezzel is kihangsúlyozva tisztségük fontosságát) elkíséri. A király a királynőt és minden szellemi és anyagi kincsét távolléte alatt annak miniszterére, vagyis a sárkányra bízza. Azért a sárkányra, mert ő az anyag –és tűz királya és a szellemi kincsek őrzője, valamint csak rajta keresztül lehet belépni a tiszta világokba.
A király ezért bízza rá anyagi és szellemi javait, valamint a királynét birodalmának és a jövőnek a zálogját, mert a sárkány ezeket híven megőrzi és csak jogos tulajdonosának, a királynak, vagy ha az nem térne vissza, akkor az arra szellemi és fizikai téren is érdemesnek adja oda. A sárkány keleten ezért van mindig gyönggyel ábrázolva, mely jelzi, hogy a szűzre (királynéra) és valódi szellemi és anyagi kincsekre vigyázz. A gyöngy a szűz jegyet jelölő és azt megtestesítő „drágakő” is. A keleti gyöngy himnuszok is erről mesélnek nekünk.
Az igazgyöngy kialakulása a szellemi út egyik alapvető igazságát tárja elénk. ....."
Информация по комментариям в разработке