Kovács Apollónia - Mikor én a dalos madárt hallgatom

Szentirmay Elemér 1836 - 1908

Mikor én a dalos madárt hallgatom,
Rád gondolok drága kincsem galambom,
Szerelemről zeng a kismadár dala
És mintha csak minden hangja
Az én szívem,hű szívemből fakadna
Dalidaliha,az már régi baj
Hogy a kislány szíve puha, mint az írós vaj,
Könnyen megterem benn a szerelem,
Mért tagadnám, megesett ez, meg bíz, énvelem.

Zöld levelű, piros retek megérett,
A rózsámmal, mint a galamb úgy élek.
Kértem is én a jóságos Teremtőt,
Hogyha már ad, válassza ki
A sok közül a leghívebb szeretőt.
Dalidalihaj,az már régi baj,
Hogy a kislány szíve puha, mint az írós vaj,
Könnyen megterem benn a szerelem,
Mért tagadnám, megesett ez, meg bíz, énvelem.