Radnai-havasok – A kárpáti várfal keleti őrbástyája

Talán Kővágó Ferenc csábító sorait is olvasták azok a salgótarjáni leventék, akik 1944 januárjában vágtak neki síléccel az akkori Magyarország legmagasabb ormának, ám nem érhették el a Horthy Miklós-csúcsot. Az ifjú álmokat hatalmas lavina temette be. A hó elolvadt, a leventék már nógrádi földjükben nyugszanak, ám emléküket évtizedekre betemette az új hatalom. Azért is jöttünk most a Keleti-Kárpátok legmagasabb tagjára, a Radnai-havasokba, hogy megemlékezzünk a magyar hegymászástörténet legnagyobb tragédiájának áldozatairól. A hegység kincseire, a glaciális eredetű tengerszemekre, a jégformálta gerincekre és völgykatlanokra, a zúgó patakokra és vízesésekre, a gazdag növény-és állatvilágra már a ’30-as években felfigyelt a természetvédelem. Az ezredforduló idején Nemzeti Parkká nyilvánított Radnai-havasok turisztikai lehetőségei is kiválóak: meredek oldalai ideális síterepek, közel 50 km hosszú változatos főgerince pedig a Kárpátok egyik legjobb gerinctúra terepe.
A Borsai-hágó vidékéről indulunk, majd a Visó-völgyében ereszkedünk le a régi síközpontba, Borsafüredre. A Lóhavasi-vízesés és az Asztal rét érintésével kapaszkodunk fel főgerincre, amit a Gargaló-nyeregben érünk el. Innen járjuk végig nyugati irányban a Radnai-havasok főgerincét. A Galac, a Nagy-Tejes, a Repedő, a Rebra és a Bukuly után a legmagasabb ormot, a Horthy-Miklós csúcsot másszuk meg, ahonnan végül a Mosolygó-tóhoz ereszkedünk le.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros
Borsafüred
Borsai-hágó
Lóhavasi-vízesés
Radnai-havasok csúcsai (Galac-csúcs – Rebra-csúcs)
Mosolygó-tó (Levente emlékmű)
Nagy-Pietrosz (Köves-havas, Horthy-csúcs)