La Herr Lorenz Barth, in satul Petresti, jud. Satu Mare, Romania

Petresti, jud. Satu Mare, Romania 24 iunie 2012.

Petrești (în germană Petrifeld, în trad. "Câmpul lui Petru", în maghiară Mezőpetri) este un sat în județul Satu Mare, Transilvania, România. Este reședința comunei Petrești.

Petrești (deutsch Petrifeld, ungarisch Mezőpetri) ist eine Gemeinde im Kreis Satu Mare in Nordwesten Rumäniens. Petrifeld wurde 1316 als Mezeu Petri erstmals urkundlich erwähnt. Im Jahr 1740 ließen sich deutschsprachige Siedler - sogenannte Sathmarer Schwaben -- in der Ortschaft nieder. Die Volkszählung von 2011 ergab folgende ethnische Zusammensetzung der Bevölkerung von Petrifeld (von insgesamt 1570 Dorfbewohnern): 438 Deutsche, 751 Magyaren, 200 Rumänen, 171 Roma.

Petrești (German: Petrifeld; Hungarian: Mezőpetri, Hungarian pronunciation: [ˈmɛzøːpɛtri]) is a commune of 1,638 inhabitants situated in Satu Mare County, Romania. It is composed of two villages, Dindeștiu Mic (Kisdengeleg) and Petrești.

Mezőpetri nevét már 1316-ban Mezeu Petri-nek írták.
1399-ben Szent Péter tiszteletére szentelt temploma is fennállt, és ekkor a Dengelegiek perlekedtek érte a Kaplon nemzetségbeliekkel, ekkor nevét az oklevélben Mewzewzenthpetry, 1419-ben pedig Petry alakban írták.
A település a Kaplon nemzetségbeli családok ősi birtoka volt. 1396-ig a Vadayaké volt, azután a Bagosi, Vetési, Csomaközi és Károlyi családok osztoztak rajta. 1419-ben a Károlyiak, 1420-ban a Vetésiek kaptak rá új adományt, és 1435-ben megosztoztak rajta. 1468-ban Károlyi László elzálogosította itteni birtokát Endrédy Nagy Ferencnek. 1552-ben Szennyesi Lukács kapott benne részt.
1610 körül, a török világban csaknem elpusztult a település. 1738-ban gróf Károlyi Sándor a Rajna mellől Breisgau-ból sváb lakosokat telepített ide, gróf Károlyi Ferenc pedig 1748-ban nekik adta a református templomot. 17--18. század-ban a Károlyi család birtoka volt. A Károlyi családon kívül 1810-ben a gróf Teleki, Bagosi, Mészáros, Menszáros, Pogány és Irinyi családoknak volt itt birtokuk. Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a gróf Károlyiak, gróf Dégenfeld József és Boér Endre.
A falu a megye legnagyobb sváb központja. A Károlyi család által a Rákóczi-szabadságharc után a magyar lakosság pótlására telepített 23 sváb falu egyike, ahol sváb tájházat rendeztek be. A sváb lakosság mára nagyrészt elmagyarosodott. 1910-ben 1455, túlnyomórészt sváb lakosa volt.