Galaxisok - Éter

Album: Lehet, hogy rólad álmodtam (2018)

A léghajó orrából emberek néznek
a parton elterülő, végtelen városra.
Egy basszusgitáros a falnak támaszkodva
a lányra gondol, akit nem hívott vissza,
közben a tankok elindulnak a házak felé.
Halk zene szól, valaki ásít -
a szemében látszik a csillagos ég.

A behúzott függönyök mögötti szobában
tévé ragyog, fényében ketten fekszenek.
Az ablak alatt három részeg kollégista
röhögve integet a repülőgépeknek -
az egyiken egy öltönyös férfi a második kávéra vár.
Kinéz a Holdra, a szárny mellett jobbra
furcsán fénylik a látóhatár.

Rakéták szállnak a verebekkel,
távolról látszik még a tenger.

Átkelünk a házakon és átkelünk a réteken,
minden egyes pillanatban minden élet végtelen.
Szétfújja a szél a történetek szálait
a halványuló dombtetők felett.

Az adótorony mellett kecskék legelnek
a hosszú, törtfehér épület udvarán.
A szárítókötélen színes ruhák lógnak
ezer meg ezer meg ezernyi éve már.
Az útról egy autó lassan a fák közé hajt,
kutyák ugatnak, ebédet főznek,
minden mozdulat örökké tart.

Rakéták szállnak a verebekkel,
távolról látszik még a tenger.

Spotify: https://spoti.fi/2rRraRk
Apple Music: https://apple.co/2Yf0PsB
Bandcamp: http://galaxisok.bandcamp.com
Facebook:   / galaxisok  

Szabó Benedek, Sallai László, Günsberger Ákos, Bradák Soma

E-mail: [email protected]