Világtalálkozó- Tóth Vera és Bojár Gábor (rádióműsor)

Iratkozz fel a csatornámra: https://bit.ly/KadarkaiYouTube
kövess Facebookon: https://bit.ly/KadarkaiFB
Instán: https://bit.ly/KadarkaiInsta
szerkesztő- műsorvezető: Kadarkai Endre

A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol mindig két teljesen eltérő értékrendű, habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két olyan karaktert, akik nem biztos, hogy nélkülünk találkoztak volna. Nem vitaműsorra készülünk, hanem három ember jóízű beszélgetésére.

A műsor a Klubrádióban hallható minden szombaton 12 órától.

Készítők: Warholik Zoltán, Rózsahegyi Gábor

Tóth Vera (Tapolca, 1985. március 3. –) magyar énekesnő. A 2003/2004-es Megasztár győzteseként vált híressé. 2005-ben Bravo Otto-díjat, 2008-ban Artisjus-díjat kapott A Megasztár óta Budapesten él. Eddig négy önálló nagylemeze jelent meg. Három évvel fiatalabb testvére, Tóth Gabi szintén elismert és népszerű énekesnő.

Már egészen kiskorától énekel. Szülővárosában, Tapolcán rendszeresen fellépett, majd megismerkedett Völler Adél énektanárnővel. 2003-ban jelentkezett a TV2 tehetségkutatójába, a Megasztár 1. szériájába, ahol a válogatás után bejutott a legjobb 50 előadó közé, majd Cserháti Zsuzsa Hamu és gyémánt című slágerével pedig a legjobb 12 közé. Minden héten más zenei műfajban bizonyított, végül eljutott az utolsó fordulóig, ahol a nézők a show végén őt szavazták meg győztesnek. Karrierje azóta is töretlenül ível felfelé. 2015-ben bekerült A Dal eurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe Gyémánt című dalával.

Slágerei
Nem baj, hogy semmi nem jön könnyen
Nem kell valaki másé
Mondd, miért pont ő?
Sorskerék
Csak a zene
Gyémánt
Videóklipjei
Boldogtalan
Mondd, miért pont ő?
Nem kell valaki másé
Nem baj, hogy semmi nem jön könnyen
Csillagdal

Bojár Gábor (Budapest, 1949. március 27.) magyar vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Eredeti végzettsége fizikus.



Fizikusi oklevelét 1973-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.[1] 1973-1981 között az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben programozóként, a matematikai csoport vezetőjeként dolgozott. 1978-ban a világon elsőként oldotta meg geológiai struktúrák számítógépes térképszerű és térbeli megjelenítését kis teljesítményű asztali számítógépen.[2]

Szakmai tevékenysége
Vállalkozói tevékenységét a rendszerváltás előtt, 1982-ben kezdte, amikor Tari István Gáborral megalapította a Graphisoft GMK-t, amely egy CAD-szoftvereket fejlesztő cég. Fő terméke az ArchiCAD, melyet az 1983-as müncheni, majd az 1984-es hannoveri számítástechnikai szakkiállításon mutattak be és 2016-ra világszerte 80 országban több mint 200 000 felhasználóval bír.[2][3] Az ArchiCAD nagy eredménye az volt, hogy Kelet-Európában akkor elérhető kis teljesítményű asztali számítógépeken tett lehetővé olyan feladatokat, amire a nyugati versenytársak komoly számítási kapacitást is igénybe vehettek. Bojár vezetői szemlélete az volt, hogy a vasfüggönyből adódó hátrányokból kell előnyt kovácsolni. így vall erről:

„Ez a hátrány lett aztán a legnagyobb előnyünk, hiszen az informatika evolúciója úgy alakult, hogy a személyi számítógépek sokkal komolyabb szerepet töltöttek be, mint az óriás számítógépek.”[4]

Első komoly megrendelésüket az épülő Paksi Atomerőműtől kapták, ahol a csőhálózat háromdimenziós modellezését végezték.[5] A cég 1998-ban belépett a Frankfurti, majd 2000-től a Budapesti Értéktőzsdére, ahol 2007-ig jegyezték, majd beolvadt a német Nemetschek-csoportba. A budapesti telephely 1998-ban épült meg Óbudán, az egykori gázgyár romjai körüli rozsdaövezetben, melynek neve Graphisoft Park. Itt később a Graphisoft mellett más technológiai cégek, például a Microsoft, az Apple, az SAP, a Servier, és az AMRI magyar fejlesztőrészlegei is megjelentek, így a telephely gazdaságilag jelentős IT ipari parkká fejlődött.

2007-ben megalapította az Aquincum Institute of Technology (AIT-Budapest) magánegyetemet, mely elsősorban vállalkozással, IT-val, dizájnnal, matematikával kapcsolatos képzést kínál. Az egyetem képzésében többségében amerikai egyetemi hallgatók részesülnek, akik féléves tanulmányi és kulturális programban vesznek részt (hasonlóan az európai Erasmus-programhoz). Az angol nyelvű kurzusokon való részvételre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök- és fizikushallgatói is pályázhatnak. 2013-ban az AIT megszervezéséért az amerikai Nemzetközi Oktatási Intézet (Institute of International Education) európai kiválósági díjjal tüntette ki.[6]


A Befolyás-barométer szerint 2015-ben ő volt Magyarország 42. legbefolyásosabb személye. 2016-ban a lista 69. helyén szerepelt.

forrás: wikipedia