Az Epizódkirály - színészportré Szilágyi Istvánról

Bárány volt

Mostmár úgy tűnik áldozati bárány ... Növényevő volt. A másik húsába soha nem harapott. Ropogós fűvel táplálkozott.
Először a Vígszínházban játszottunk együtt a Kakukkfészekben.
Az elmegyógyintézetben játszódó darabban csak súlyosan terhelt betegek mozogtak a színpadon, ki-ki hozva a felcicomázott színészi bolondkarakterét... Nem így Pityi ... Akkor még lehetett dohányozni a színpadon, mindenki bőszen pöfékelt. Pityi is ... De mivel szerepe szerint kataton beteg volt, nemigen tudott foglalkozni a dohányzás legalapvetőbb biztonsági előírásaival ...

Egyszer fel is gyújtotta magát:
Pityi te égsz!!! - üvöltöttük a takarásban. Épp akkor kellett kicsoszognia a színpadról.
Mindenki őt oltotta... Bujtor és Koncz és mi mindannyian hős tűzoltókként dicsőültünk meg...
Annyira beleélte magát a szerepébe, hogy a beleélésbe majdnem belehalt...

Aztán egy Zsurzs-film forgatásán találkoztunk. Lakájt játszott. Majdnem néma szerep. Statisztált.
Miért csinálod ezt, Pityi - kérdeztem Tőle.
Ne viccelj, jelentős szerep... Ő a besúgó... - hárított...
Így lett a magyar filmművészet legfoglalkoztatottabb színésze…

Itt, Győrben meg számtalan együttlét színpadon, büfében... Számomra legemlékezetesebb a Tizedes Erdészében... Kicsi szerep. Lényege a fiát félti/ menti... úgy megy ki a színpadról, hogy sírva ismételgeti a fia nevét. Torokszorító volt.

Bárány volt, mondom... áldozati Bárány.

A Győri Nemzeti Színház teljes társulata nevében búcsúzik Szilágyi Istvántól
Maszlay István színművész.