Atyai Ág - 2. rész

A Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti „közelítésekre” vállalkozott. Az „Atyai ág” címet viselő kezdeményezés is hasonló célokat követ, hiszen keretében a magyar népzene keleti irányú kapcsolatait kívánja a közönség elé tárni. A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatokat Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) találhatjuk. Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területeken élő ugor és türk népek népzenéjében állapítja meg. Ez a felismerés indította el Agócs Gergelyt is a különféle türk és finnugor népek szállásterületeire, hogy a Kodály által vázolt feladatok elvégzésén, illetve a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjon. A szúrópróba-szerű hanti, komi, udmurt és baskír gyűjtései után az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségébe – a Kabard-Balkár és Karacsáj-Cserkesz köztársaságok, valamint Dagesztán területére eddig nyolc hosszabb gyűjtőutat szervezett. A karacsájok, balkárok, nogajok és kumukok falvaiban végzett gyűjtőutak során sok olyan nyilvánvaló, nem egyszer gyakorlatilag dallamazonosságot mutató népzenei párhuzamot sikerül feltárnia, melyek igazolják Kodály feltevéseit, illetve megerősítik tanítványai és követői eddigi eredményeit. A magyar kulturális életben hosszú évtizedeken keresztül elsősorban a finnugor nyelvi rokonság okán jelentek meg az ezen az ágon számon tartott népek különféle képviselői. A magyar származástudatról szóló iskolai tananyagok, illetve más, „kompetens narratívák” kialakításában is a finnugor nyelvi rokonság vált meghatározóvá, hiszen a magyar tudományosság fősodrának hivatalos álláspontja is a nyelvi kapcsolatrendszert tekintette irányadónak minden egyéb kulturális, avagy „vérségi” rokonság megállapításának kérdésében. Ma már egyetlen komolyan vehető társadalomkutató sem vitatja a magyar nyelv finnugor elemeinek jelenlétét (rokonságunknak ezt az irányát nevezzük most anyai ágnak). A kipcsak-török népek körében végzett összehasonlító vizsgálatok eredményei indokolták, hogy rokonságunk másik, "atyai ágával" is megismertessük a magyar közönséget. A feltárt türk rokondallamokat és azok egyértelműen kimutatható magyar népzenei párhuzamait felmutató produkció ezért kapta az "Atyai ág" címet. Az előadás türk részének anyagát Agócs Gergely gyűjtéseinek adatközlői, azaz hagyományőrző mesterek tolmácsolták, a magyar népzenei párhuzamokat a Fonó Zenekar adta elő. A téma fontossága emellett szükségessé tette számunkra azt is, hogy a koncertek anyagát magas, közreadásra alkalmas technikai színvonalon rögzítsük. A turné lebonyolítására, valamint a koncertek audiovizuális dokumentálására a Szalakóta Egyesületet kértük fel. Az „Atyai ág” 2019-es turnéjának helyszínei a következőek voltak:

1. 2019. szeptember 21. Kecskemét – Hírös Agóra (a XXVII. Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében)
2.  2019. szeptember 22. Budapest - Gül Baba Türbéje
3. 2019. szeptember 24. Budapest – MüPa, Bartók Béla Hangversenyterem
4. 2019. szeptember 26. Székelyudvarhely – Városi Művelődési Központ
5. 2019. szeptember 27. Marosvásárhely – Kultúrpalota
6. 2019. szeptember 28. Debrecen – Csokonai Színház