Szabó Miklós: Sorrentoi emlék

Sorrentoi emlék - Szabó Miklós énekel

Ernesto de Curtis - Szabó Miklós szerzeménye

Vitte vágyam esti szellő, vitte innen messzi tájra,
Csak a szívem úgy ne fájna, hogyha zeng e szerenád.
Álltam kinn a tenger partján, szép olasz lány volt a párom,
S most is egyre visszavárom, szava bűvös dallamát.
Fáj, hogy elmúlt mind az álmom, langyosan fúj esti szellő,
Hű szívemtől messze ment ő, tűnt szerelmünk csónakán.
Szívem érte fáj, s azóta oly borongó,
Hol vagy Sorrento? Te drága lány!

Csókok boldog szép hazája, tenger lánya Sorrento!
Hozzád sír egy bús bolyongó, társtalan vándorlegény.
Ó de szép is volt az élet, ott a kéklő tengerparton,
Száz emlék ölébe hajtom bús fejem - zokogva ég.
Nincs azóta boldog álmom, nincs azóta fény az égen,
Óh, de hozzád visszatérnem soha nem lehet talán.
Szívem érte fáj, s azóta oly borongó,
Hol vagy Sorrento? Te drága lány!