Részzletes leírás:
http://arpad-kori-falu.mcbubu.hu/fove...
Az Árpád-kori Föveny falu a Táchoz tartozó Gorsium-Herculia régészeti park területén található. Története a rómaiak előtti időkben kezdődik, ekkor a terület a kelta civitas Eraviscorum-hoz tartozott. A temetők tanúsága szerint a területen a XVI. századig folyamatosan laktak. A mocsarakkal védett területen a középkor idején több fehérvári országgyűlést tartottak.
Az I. század közepén az Aldunáról idevezényelt Scubulorum nevű légió a Sopianae-Aquincum és Sopianae-Brigetio utak keresztezésében árokkal és palánkfallal körülvett katonai tábort épített, és a körülbelül 500 fős lovascsapat feladata a sárvízi átkelő védelme volt, valamint az ide befutó útvonalak mentén őrszolgálatot biztosítottak. A dunai limes kiépítése után a csapatot elvezényelték, és a tábor felszámolása után 103-tól itt új várost kezdtek kiépíteni. Traianus császár Gorsiumot jelölte ki a 103 körül megszervezett Pannonia Inferior provincia tartománygyűlésének székhelyéül. A városi rangot Hadrianus 124-es pannóniai szemleútján kapta. A szent kerületen belül hatalmas csarnokokat emeltek a tartománygyűlés és császárkultusz ceremóniáinak megrendezésére, valamint épült egy 20.000 fő befogadóképességű amfiteátrum is. 167-180 között a szarmaták felgyújtották a várost. Ekkor a szent kerületben is nagy pusztítást végzett a tűz. Ezt követően helyreállították a császárkultusz épületeit és a tartománygyűlés csarnokát. Az afrikai származású felső-pannóniai helytartóból lett császár, Septimius Severus kiváltságok sorával hálálta meg az őt trónra segítő katonaság szolgálatait. A császár 202-es pannóniai látogatása alkalmából, az uralkodó költségén építették újjá az istenné vált császárok templomát. A vályogból épült házak nagyobb részét is ekkor építették át kőből. 204-ben szarmata-roxolán támadás érte a várost, és a Pannóniát sújtó fosztogatás során Gorsiumot a földdel tették egyenlővé. Ezt követően az egész birodalomra kiterjedő válság három évtizedre elhúzta a helyreállítás megkezdését. A III. század végén újjáépült a város. Diocletianus utasítására a szent kerület romjait elbontották, és új építkezésbe fogtak. A fallal körülvett város továbbra is a provincia kiemelt települése maradt, de új nevet kapott, és Diocletianus császár társuralkodójáról, Maximinus Herculius-ról Herculiának nevezték el. A négy részre osztott Pannónia Valéria provinciájának helytartója Aquincumból a 290-es években áttette székhelyét Herculiába. A helytartói rezidenciának palotát emeltek, vele szemben pedig a testőrségi laktanya kapott helyet. A kereszténység térhódításával ókeresztény bazilikát alapítottak.
A IV. század végén a megromlott közbiztonság a falakon kívül élőket lakóhelyük elhagyására késztette, és a városon belül összezsúfolódott lakosság egyre igénytelenebb épületeket emelt. Az elhagyott házak helyén temetők létesültek. A város a régi méretének töredékére zsugorodott Ekkor valószínűleg püspöki székhely is volt. Valéria provincia területét a rómaiak 430-ban átengedték a hunoknak, de a terület továbbra is lakott maradt, mert a honfoglaló magyarok helyben lakó keresztény népességet találtak. A leletek szerint itt nem is telepedett le nagyobb magyar népesség. Árpád és István a forgalmas utaktól néhány kilométerre alapították meg székvárosukat, Fehérvárt. A Gorsiumi település helyén négy-öt kisebb község jött létre, és a legjelentősebb falu a XI. századtól Föveny lett, ami ekkor még Királyi tulajdon. Később Szent István király a birtokot a Fejérvári káptalannak adományozta. Szt. István korára tehető egy révhely alapítása is a Sárvíz folyón, melynek mindkét oldalán kialakult településmag ezt követően együttesen jelentette Fövenyt Szent István király fontosnak tartotta a székesegyház és a falu közvetlen kapcsolatát, ezért egy utat hoztak létre a kettő között, majd évszázadokon át a római romokat és megmaradt épületeket kőbányának használták. Innen szállították a követ a királyi és egyházi építkezésekhez, Fehérvárra. Fövenyen épült fel a római épületek köveiből, és azok alapjaira a fövenyi templom is.
1289-ben június végén ás 1314-ben Fövenyen országgyűlést tartott ak.
1400 körül vászedő hely volt, és a vámszedés miatt per zajlott.
Fuen 1484-ben még a Fejhérvári káptalané volt, és 1499-ben Föveny plébánosa és tisztje egy Fejérvári kanonok.
1519.01.25-én A fehérvári Szent István király-egyház ispotályos jeruzsálemi Johannita rend kereszteseinek konventje oklevelében arról olvashatunk, hogy bevallása szerint Jusztina asszony megállapodott Gywlai János feleségével, Zsófia asszonnyal az őket azonos jogon illető Fewen és más birtokokon levő részeik felosztásában.
Föveny a XVI. századi török háborúk során néptelenedett el, és végleg elpusztult. A XVIII., XIX. században már elhagyatott terület, és a Zichy-grófok uradalmához tartozott, akik szintén kőbányaként hasznosították a romokat.
Zene: Héttorony Hangászok zenekar
http://bellapeter.uw.hu/zenekar/7th/7...
Информация по комментариям в разработке