Mátyusföld 3. - Barangolás a Szenci járásban

Описание к видео Mátyusföld 3. - Barangolás a Szenci járásban

Csák Mátéról nevezték el a fennhatósága alá eső területet Mátyusföldnek. Általában a Kis-Dunával határolt Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól a Vágig terjedő sík területet értik alatta. A magyarok a honfoglalás korában telepedtek meg itt. A Mátyusföldön nagy kiterjedésű majorsági gazdálkodást folytató uradalmak alakultak ki. Északi területén szlovákok, déli részén magyarok, nyugati, Pozsony közelébe eső szegletében német és horvát szórványok is élnek. A tájegységen aprófalvas településhálózat alakult ki, több jelentős mezővárossal.

Szenc vidéke már a török háborúkat is megszenvedte, majd jött a 20. század, amely a maga kifinomult módszereivel még inkább kisebbségbe szorította az őshonos magyarságot, amit manapság már a Pozsonyból induló szuburbanizációs folyamatok erodálnak. Ám Krisztus urunk megkeresztelkedésének ünnepén bízzunk a csodában és fogjunk kezet azokkal a honfitársainkkal, akik a végsőkig kitartanak szülőföldjükön.

A Vőki hídon át érünk Csallóközből Mátyusföldre. Pozsonyivánka után Cseklész, majd Dunasápújfalu következik. Magyarbél érintésével megyünk Szencre, majd Boldogfa és Réte esik utunkba. Vedrőd után visszakanyarodunk Királyfára és Egyházfára, hogy végül Hegysúr alatt érkezzünk vissza a Kis-Dunához.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.

Комментарии

Информация по комментариям в разработке