Cimborák nádi szélben - Teljes film 1958-ból.

#retrotv #magyarfilm #filmek
Egy régi klasszikus film kettő kutyusról és egy madárról:) A film 1958-ban készült.
Fickót, a magyar vizslát, Pletykát, a tacskót és Nimródot, a vadászhéját postarepülővel küldik a vadászati világkiállításra, ám a gép kényszerleszállást hajt végre. A három jóbarát ejtőernyőkkel a Kis-Balaton nádrengetegében ér földet. Hazafelé számos kalandot élnek át, miközben megismerkednek a nádas növény- és állatvilágának rejtelmeivel.
Hogyan készült?

Dr. Homoki-Nagy István fiatal jogászként, a negyvenes évek elején kezdett természetfotókat készíteni. A madarak megfigyelése, az ornitológia érdekelte. Később otthagyta a jogászi pályát, hogy szenvedélyének élhessen. 1949-től filmrendező lett a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, ahol 1951-ben ő rendezte meg az első egész estés magyar természetfilmet, a szikes tavainkról szóló Vadvízországot, majd két évre rá a gemenci vadrezervátum élővilágát bemutató Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot, amit Ezüst Oroszlánnal díjaztak a velencei filmfesztiválon.

Homoki-Nagy István maga írta, rendezte és vágta a filmjeit. Állandó munkatársa volt felesége, Zsoldos Zsuzsa, akivel tavasztól őszig kiköltöztek a természetbe, és gyakran nomád körülmények között forgattak: sátorban laktak és lavórból mosakodtak. Segítségére volt az ország legjobb idomárának tartott Szigethy Kálmán, aki egy tiszántúli kis faluban szúrta ki a mindössze 11 hónapos, de felettébb intelligens vizslát, Fickót.

A Cimborák – Nádi szélben négy éven keresztül készült, a mai természetfilmekhez képest szerény anyagi és technikai feltételek között. Homoki Nagy még nem tudta távolról megfigyelni az állatokat, ezért több hónapon át kijárt az élőhelyükre, hogy valamelyest hozzászokjanak a jelenlétéhez, és a leshelyéről természetes közegükben lefilmezhesse őket. Hosszú időt vett igénybe az állatok betanítása is: az a felvétel, amin Fickó lebukik a vízbe, és ketrecével együtt felhozza a felszínre Pletykát, három hónapig készült, mert ennyi időbe telt rájönnie a vizslának, hogyan tud lemenni négy méter mélyre a vízben. A filmben önmagát játszó pákász forgatását pedig azért kellett eltolni, mert a balatoni nádas magányában éldegélő öregember a forgatás előtt elment fodrászhoz, és egyáltalán nem hasonlított önmagára, így egy évvel később vették fel az ő jeleneteit.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Homoki-Nagy István iskolát teremtett azzal, hogy a Cimborák-filmekben egy kalandfilm kereteibe ágyazta a tudományos ismeretterjesztést. A kritikusok fenntartásokkal fogadták az újítást, mert úgy vélték, az ellentmond a természetfilmezés objektív ideáljának, pedig Homoki Nagy filmjei épp attól váltak örökérvényűvé, hogy a rendező izgalmas sztorikat talált ki hozzájuk. A Cimborák – Nádi szélben hatalmas sikert aratott a mozikban, amihez az is hozzájárult, hogy ez volt az első színes film, amin az emberek megcsodálhatták a Kis-Balaton élővilágát. Folytatása, a Cimborák – Hegyen-völgyön még látványosabb állatmutatványokat, még nagyobb kalandokat vonultatott fel.