Medencegépészet - DIY PVC cső hajlítás házilag, egyszerűen.

Nem teljesen medencegépészeti téma, mivel a csőszerelések szinte kizárólag kész termékekből építkeznek. Magyarán ragasztóval, idomokat, csöveket, csatlakozókat ragasztunk össze. Minden alkatelemet készen kapunk a gyártótól.
A PVC csőhajlítás, a csőszerelésen némi képpen túlmutatva, beleugrik a kézművesség határmezsgyéjébe. Kézi erővel és pár alapeszközzel készíthetünk egy csődarabból, egy csőívet. Ha elég szépre sikerül az ív, akkor akár felhasználható gépészeti csövezéshez is.
Egyedül az a baj, hogy ezzel egy rendszeridegen alkatrészt építünk be, aminek nincsennek minőségi, műszaki megfelelőségi bizonyítványai.(Persze a csőnek, mint alapanyag van, de a "késztermék" a melegalakítás véget szenved torzulást, falvastagság csökkenést... ) A csőszerelésünk emiatt esetleg nem fog megfelelni ilyen-olyan szabványoknak...

Mindenesetre, sokhelyen elfogadott és alkalmazott módszer a pvc csövek meleghajlítása, például szabálytalan, kör, vagy íves medencefalakban történő szerelések alkalmával. Máshol, meg mindent rendszer-idomokkal, vagy flexibilis csövekkel telepítenek, mert az építtető kifizet "bármit", csak haladjon a munka...

Egyébként ez a technika bizonyos esetekben felhasználható, és hasznos művelet lehet lefolyócsövek szerelésénél is...

Én ugyan fugázóanyagot használtam töltőanyagnak, ami működött, bár nehezebben jött ki a csőből a hajlítás végeztével. Sokkal inkább ajánlott száraz mosott homok, vagy finom sóder.
Fontos, hogy száraz legyen a töltőanyag, mert a melegítés során esetleg gőzképződés alakul ki, és az nemkívánatos jelenség. Bizonyos körülmények között a csövet is szétdurranthatja, tehát balesetveszélyes is lehet. Erre kéretik odafigyelni.

Ha elsőre nem is sikerül rendesen, "hiba" mentesen, akkor valamit el elrontottunk:
túl kicsit az ív,
nem elég jó a hajlítóforma,
nem volt eléggé betömörítve,
nem volt eléggé átmelegítve,
nem volt egyenletesen átmelegítve,
stb...

Kell egy kis gyakorlat, pár "elrontott" hajlítás, és jó pár hibátlan...

Egy-két szabály általánosságban:
Kisebb átmérőjű csövet könnyebb átmelegíteni, és hajlítani, a külsőátmérő/falvastagság nagyobb fajlagosan. Kevesebb homok is kell bele.
Nagyobb falvastagságú csövet könnyebb hajlítani, mert melegen, és üresen is jobb a tartása. Nehezebben rogyik be a fala a hajlításkor.
Nagyobb hajlítási sugárnál kevesebbet torzul a cső, azaz könnyebb hajlítani.
15-20D hajlítási sugárhoz, nem feltétlenül kell töltőanyag a csőbe. Persze tuti, ami biztos, lehet biztosra menni.