Kínai nyelvlecke 2.

A kínaiak (akárcsak a magyarok) a családi nevet teszik előre, és a keresztnevet utána. A családi név általában egy karakterből áll, a keresztnév pedig két karakterből:
王 wáng (= király) a családi név, és
文欣 wén xīn a keresztnév.
A kínaiak általában az egész nevet használják, nemcsak a keresztnevet: 王文欣 wáng wén xīn.

Az országok és ország lakók elnevezése:
1. AMERIKA (USA):
美 měi = szép, gyönyörű
国 guó = ország, birodalom
人 rén = ember, személy
美国 měi guó = Amerikai Egyesült Államok (USA)
美国人 Měi guó rén = amerikai személy
美国人民 Měi guó rén mín = az amerikai nép

2. KÍNA:
中 zhōng = közép, középső, központ, -ban, -ben,
中国 Zhōng guó = Kína, Középső királyság/Birodalom
中国人 Zhōng guó rén = kínai személy
中国人民 Zhōng guó rén mín = kínai nép

3. KANADA:
加拿大 Jiā ná dà = Kanada
加拿大人 Jiā ná dà rén = kanadai személy

4. ANGLIA:
英 yīng = bátor, merész, derék
英国 Yīng guó = Egyesült Királyság, Anglia
英国人 Yīng guó rén = angol (brit) ember/személy

5. AUSZTRÁLIA:
澳大利亚 Ào dà lì yà = Ausztrália
澳大利亚人 Ào dà lì yà rén = Ausztrál személy

6. FRANCIAORSZÁG:
法 fǎ = törvény
法国 Fǎ guó = Franciaország
法国人 Fǎ guó rén = francia ember/személy

7. NÉMETORSZÁG:
德 dé = erkölcsösség, jóság
德国 Dé guó = Németország
德国人 Dé guó rén = német ember/személy

ÉS A LEGIS-LEGFONTOSABB ORSZÁG, AMI KIMARADT A RAJZFILM FELSOROLÁSÁBÓL:
M A G Y A R O R S Z Á G: 匈牙利 Xiōng yá lì
匈 xiōng = magyar (rövidítve)
és akkor: 大匈 国 dàxiōngguó = Nagy Magyar /Hun Ország/Birodalom

Tónusok:
A mandarin nyelv tonális (hangsúlyos) nyelv, azaz két szó megkülönböztetésében annak tónusa (hangsúlya) is szerepet játszik.
A mandarinban négy hangsúly van, ezeket a könnyebb megjegyzés végett a rajzfilm négy színnel jelzi:
1. hangsúly: magas szinttartó (kék): tiān (=ég) mert az ég kék színű
2. hangsúly: emelkedő (zöld): qián (=pénz), mert a pénz (a dollár bankjegy) zöld színű
3. hangsúly: eső-emelkedő (piros): huǒ (=tűz), mert a tűz piros színű
4. hangsúly: eső (sárga): dàn (=tojás), mert a tojás sárga színű
A hangsúlyok egymást követő sorrendjén belül beszéd közben módosítják egymást:
például két egymást követő 3. tónusból az első 2. tónussá változik, a 3. tónus egy intonációs csoporton belül bármelyik másik tónus előtt elveszíti az emelkedő kontúrját, csak a mély ereszkedő szakasza marad meg.
Pinyin átírásban a hangsúlyt a magánhangzó fölé tett ékezettel, vagy a szótag után arab számmal (1,2,3 vagy 4) jelöljük: nī, vagy ni1
ní, vagy ni2
nǐ, vagy ni3
nì, vagy ni4
A mandarinban nincs igeragozás, ebből a szempontból sokkal egyszerűbb az angol (és a magyar) nyelvnél.
Vegyük például a " 是 shì " (= lenni) ige ragozását:
我 是 wǒ shì = én vagyok ("én lenni")
你 是 nǐ shì = te vagy ("te lenni")
他 是 tā shì = ő (férfi) van ("ő /férfi/ lenni")
她 是 tā shì = ő (nő) van ("ő /nő/ lenni")

Egyszerű kijelentő mondat szerkezete/szórendje:

ALANY + 是shì + FŐNÉV

Például:
我 是 美 国 人
wǒ shì měi guó rén
("én lenni szép ország személy" = Amerikai vagyok)
你 是 中 国 人 nǐ shì zhōng guó rén
("te lenni közép ország személy" = kínai vagy)
他 是 Mark
tā shì Mark
("ő lenni Mark" = ő Mark)

Egyszerű tagadó mondat szerkezete/szórendje:

ALANY + 不bù + 是shì + FŐNÉV

Példák:
我 不 是 美 国 人
wǒ bù shì měi guó rén
("én nem lenni szép ország személy" = nem vagyok Amerikai)

Paul 不 是 中 国 人
Paul bù shì zhōng guó rén
("Paul nem lenni közép ország személy" = Paul nem kínai)

他不 是 Mark
tā bù shì Mark
("ő nem lenni Mark" = ő nem Mark)