Prof. Dr. Kerezsi Klára: Széchenyi és a büntetőjogi reformmozgalom (2016.12.6.)

Az előadás középpontjában a büntetőjogot érintő reformnézetek és az igazságszolgáltatás erre vonatkozó részének átalakítását, modernizálását mutatja be. A reformkortól kezdődően a társadalom modernizációját célzó lépések egyik kulcsfontosságú alapelvének az igazságszolgáltatás reformja számított. Még a 19. században is a középkori szokásjogi alapokon nyugvó büntetési eszmék és végrehajtás állapota uralkodott az országban, ami a fejlesztési célokkal összeférhetetlen és tarthatatlan volt. Olyan büntetési gyakorlat volt érvényben, ami a fejlett európai nézetekkel ellentétes: elfogadott volt a halálbüntetés, a botbüntetés, és a késő rendi korszak egyéb kegyetlen büntetéseinek alkalmazása, valamint a börtönviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek. A reformfolyamat kiindulópontjának Széchenyi Stádium című műve számított, valamint Deák Ferenc 1843-as javaslata, amely a büntetőjogi jogintézmények átalakításának alapjául szolgált. Széchenyi programjában kiemelte a jogegyenlőség és a polgári átalakulás kiépítését, mindezt lassabb, megfontoltabb tempóban, a Habsburg udvarral kiegyezve. A reformfolyamat ideiglenes sikereként pedig létrejött az 1878-as Csemegi-kódex, mint büntetőjogi törvénykönyv.