SS gyilkosok Pusztavámon

2014-ben kerestük fel a Pusztavámon megölt emberek végső nyughelyét, a Kozma utcai temetőben.
Akkor kezdődött az a film, amelyben próbáltuk visszafejteni ezt a magyarországi tömeggyilkosságot.
Ez a rövid kivonat, még pontosabban meghatározza a kivégzés, és "elkaparás" helyszínét.
A részletesebb korábbi film:
Pusztavámi mészárlás 1944.
   • Pusztavámi mészárlás 1944.  
1944. október 16. Pusztavám. ( a Fejér megyei Pusztavám község neve 1909-ig ..Ondód)
216 meggyilkolt magyar munkaszolgálatos. Orvosok, mérnökök, gyógyszerészek.
Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, 1942 szeptemberében ezt írta:
„A nagyobb harcok idején sok sebesült magyar azért nem juthatott idejekorán megfelelő ápoláshoz és orvosi segítséghez, azért kellett jelentéktelen sebesülésekből kifolyóan meghalnia, mert a szakképzett, kitűnő orvosok követ törtek, erdőt irtottak, gerendát hordtak, vasúti töltésen kubikoltak – vagy aknát szedtek messze a vonalak előtt.” A szélsőjobboldali sajtó által zsidóbérencnek bélyegzett miniszter sokat tett az önkényeskedések ellen. (1965-ben – az első magyarok között – Jeruzsálemben a Világ Népeinek Igaza címmel tüntették ki.)"
Vitéz lófő Nagybaconi Nagy Vilmos magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós.
Bátyjával együtt (a szegény családi háttér ellenére) komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg katonájaként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság által folytatott hadműveletekben. 1934. május 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 21-től 1943. június 8-ig honvédelmi miniszter volt, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára letartóztatták defetizmus és hazaárulás vádjával. Más prominens foglyokkal együtt a sopronkőhidai fegyintézetbe zárták, ahonnan a front közeledtével Bajorországba került. Ott érte a második világháború vége és így elkerülte a neki szánt súlyos büntetést.
1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását és megvonták a szolgálati nyugdíját. Ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott.
....
Részlet egy beszélgetésből:
A tömeggyilkosság helyét Farkas Józsefné mutatta meg . Akkor ő 8 éves volt, és a gyilkosságot ugyan nem látta, csak azt, ahogy keresztülviszik a zsidókat a falun, de 1947 tavaszán, akkor már 11 évesen az exhumáláskor maga is ott állt a sírgödör mellett. Az édesanyja viszont látta a tömeggyilkosságot is, és gyerekkorában vagy százszor mesélte el neki, mi történt.
Farkas Józsefnéék pár száz méterre laktak onnan, édesanyja a lövések hallatán felkiáltott: Csak nem ezeket a szerencsétleneket lövik agyon? – és futni kezdett a lövések irányába. Mikor odaért, hallotta, ahogy az SS-parancsnok kiabál a többivel: Disznók, nem végeztetek tisztességes munkát, van, amelyik még él! – és közben tarkón lőtte a még megmozdulókat.
Farkas Józsefné látta, ahogy átviszik őket a falun. A munkaszolgálatosoknak, mielőtt megölték őket, le kellett vetkőzniük alsóneműre az SS-ek pedig átkutatták a ruháikat, nyilván aranyat, pénzt kerestek. Majd teherautóra rakták a ruhákat, és egy részét Stammler Ferenc házába vitték (a Volksbundnak ott volt helyisége), a másik részét pedig szétosztották a faluban.
(Az idézet: Polgár Péter Antal: Perbe fogott múlt ...Legenda és valóság: Pusztavám, 1944. október 16.)
....
Mindennek fél 3-ra vége lett, ezt követően az SS-ek elvonultak. Három nappal ez-után, a magyar királyi csendőrség kiérkezett a helyszínre, vizsgálatot tartott, fotókat készített, majd megállapították, hogy szövetséges németek voltak az elkövetők.
Ajánlás e témában:Kiskunhalasi vasútállomáson történt tömeggyilkosság: https://www.youtube.com/watch?v=Rxefa...