75. sz. vasútvonal felső szakasza (B.gyarmat - Drégelypalánk) - Megszűnt határátmenet (Ipolyság)

A 75. sz. vasútvonal felső szakasza Balassagyarmat és Drégelypalánk között, illetve a megszűnt határátmenet Drégelypalánk és Ipolyság (Šahy) között, ami a szlovák vasúthálózat 153-as számú vonala.

A mai 75-ös vonal északi szakasza 1891-ben épült meg, akkor még az Osztrák-Magyar Monarchia területén Ipolyság (Šahy) és Balassagyarmat között (a Csata–Balassagyarmat vonal második szakaszaként). A vonalat a Garam–Ipolyvölgyi MÁV-HÉV társaság építette, később 1899-ben megépült a Korponáig (Krupina) tartó szárnyvonal. 1909-ben a főváros irányából is elérte a vasút a térséget, Vác és Drégelypalánk között épült ki a vonal, a 2007-ben bezárt Diósjenő–Romhány szárnyvonallal együtt.

Az első világháború után a Csehszlovák Légió bevonult Felvidékre, és 1919-ben az Ipoly folyót is átlépték. Csehszlovákiának kiemelt fontosságú volt a teljes Ipoly-völgyi vasútvonal megszerzése Csatától Losoncig. A megszálló erőket sikerült Balassagyarmatról és a környező településekről kiűzni, így visszakerült a Hont és Ipolytarnóc közötti vonalszakasz.

A Trianoni békeszerződésben az Ipoly folyó lett kijelölve államhatárként, viszont Ipolyság (Šahy) és Losonc (Lučenec) között 1927-ig megmaradt a forgalom, utána a határátmenet megszűnt. A második világháború után pecsételődött meg a vonal sorsa, amikor a forgalom újfent megszűnt a szakaszon, 1963-ban pedig felszedték a vágányokat Drégelypalánk között.
Ami a vasútvonal jövőjét illeti, a helyi lakosok igényt tartanak a vasútvonal visszaépítésére, viszont a két ország közötti megegyezés nem valósult meg, így a projekt ezidáig jegelve maradt.

Pontosítás a videóban elhangzottakra: Balassagyarmatot a csehek január 15-én szállták meg, így nem aznap, hanem két héttel később sikerült kiűzni a városból.
Instagram:   / ambi_insta