Az Árpád-kori vár a Keleti-Mecsekben, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő dombtetőn található. A vár építéséről nem maradt fenn adat, és egyes feltételezések az illír vagy kelta építkezést sem zárják ki. A vár valószínűleg még a tatárjárás előtt épülhetett, de régészetileg ezt még nem sikerült bizonyítani.
A hagyomány szerint két menekült angol herceg, Edmund és Edward birtoka volt az említett terület. 1016-ban Ironside (Vasbordájú) Edmund angol király elveszti trónját, és fiait elűzik Angliából. Edmund 1047 körül elhunyt, Edward pedig Szent István király Ágota nevű leányát, vagy húgát vette feleségül, és a házasságból itt született Margit, Skócia későbbi királynője és védőszentje.
Az első adat Margit atyjáról, Száműzött Eduárdról említi, hogy Magyarországon élt, és Szent István király lányát, más források szerint húgát, Ágotát vette feleségül. Margit 1047. június 10-én született Magyarország Reska vagy Nádasd nevű településén, de születési helye a Hosszúhetény és Pécsvárad közt fekvő Nádasd, Kószavár is lehetett.
Eduárd a feleségével és gyermekeivel, Margittal, Krisztinával és Edgárral 1057-ben, vagy kissé korábban érkezett Anglia földjére. A hastingsi csatavesztést követően a Bölcsek Tanácsa, utolsó kísérletként Anglia függetlenségének megvédésére a fiatal Edgárt, Eduárd és Ágota fiát, Margit testvérét választotta királlyá, azonban Hódító Vilmossal szemben a gyermek Edgárnak nem voltak esélyei. Edgár anyjával és nővérével, Margittal együtt Skóciába menekült, ahol III. Malcolm uralkodott, és 1069-ben feleségeként Skócia királynéja lett. Döntő befolyást gyakorolt a férjére, aki elhagyta a vad szokásait. Margit még a normandiaiak és a németalföldiek földhöz juttatását is kieszközölte annak érdekében, hogy támogatást szerezzen egy esetleges normann-skót háború esetére, de terve nem járt sikerrel. Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és monostorokat építtetett. Segített a nyomorúságos szenvedőkön, és az irgalmasság emléket állított az emberek szívében. Margit 1093. november 16-án halt meg Edinburghban, és a nép körében azonnal szentként kezdték el tisztelni. 1261-ben IV. Ince pápa avatta szentté.
Nádasd első említése II. András király 1235-ben, Mázáról szóló birtokadományozási okiratában található. Az oklevél csak a hitelességében vitatott átiratban maradt fenn, amelyet a somogyvári konvent 1404-ben készített. Az oklevélben ez áll, hogy "… Ennek szomszédságában elkezdődik a nádasdi Brittek földje", de Csánki Dezső szerint ez "terra Bissanorum", vagyis besenyők földje is lehet. Egy 1296. évi oklevél említi a nádasdi határban feküdt várat, bizonyságot téve a nagy Kórógyi család tagjainak, Cletus comes utódainak, a Tolna megyei Zselizben fekvő birtokokról folyt perben tett barátságos egyezkedéséről.
Az oklevél a vár erősség jellegére utal. 1321. évben Károly Róbert a Kórógyiak hűtlensége miatt nemcsak ősi fészküket, Koroghot, hanem Nádasd várát is elveszi tőlük, de utóda, I. Lajos, Visegrádon, 1343. május 11-én kelt intézkedésével, az atyja által elvett Korogh és Nádasd várát visszaadja, meggyőződve arról, hogy atyja azoktól rossz emberek sugallatára fosztotta meg birtokosaikat.
1473-ban a település birtokosa Monoszlai Csupor Miklós, és valószínűleg ő volt a vár birtokosa is. A 15-16. századokból már nem ismert olyan oklevél, ami a várat magát említi. A várat tűz pusztította el, és erre a régészeti kutatás számos bizonyítékot talált. Írásos emlék nincs a vár pusztulásáról, annak korára a régészeti feltárás adatai utalnak. Ez történhetett a mohácsi csata után, esetleg a két király híveinek belháborújában. A régészeti kutatás nem talált 1526 utánra keltezhető anyagot. Az 1810-ben még több fala is állt.
1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen.
A várépítés idejét a vár alaprajzi elrendezésének jegyeiből a 13. századra, fenntartással az ezt egy-két évszázaddal megelőző időkre lehet következtetni. A későbbi, 14—15. századi átépítésre utalnak a korhatározás szempontjából megtalált téglák és téglaméretek. A vár Szent István-kori keletkezésére vagy fennállására, használatára a leírt felderítő ásatás régészeti, műtörténeti forrásanyag értékű bizonyítékokat nem hozott napvilágra.
Zene: Héttorony Hangászok
http://bellapeter.uw.hu/zenekar/7th/7...
http://arpad-kori-falu.mcbubu.hu/
Информация по комментариям в разработке