Ez a dal a belső háború krónikája — arról a csendről, ami nem békét hoz, hanem visszhangot. A törött tükrök, elhallgatott sebek és kimondatlan vádak története, ahol a múlt szilánkjaiból emelt trón nem hatalmat, hanem terhet jelent.Nem hősökről szól, és nem megváltókról. Hanem arról, amikor az ember saját árnyékává válik mások történetében. Amikor a bizalom fegyverré töltődik, az ígéretek szétszakadnak, és a szerelem más néven fáj tovább.Ez a hang nem lázad — csak emlékeztet:
néha a bennünk dúló háborút nem mi gyújtjuk meg… de együtt tartjuk életben.
Nevemben dúló háború
Suttogás kísér,
ha egyedül megyek,
Törött tükrök mondják:
ilyen vagyok, lehet.
Minden seb egy vádat ír belém,
Minden fájdalom, alszik rég.
Füstöt lélegzik a város velem,
Mérgezett ígéret, csillog nyelvemen.
Ezernyi szilánkból,
trónt emeltem rég.
A múltból nézem,
mit hoz a jövő felém.
Tűznek hívnak,
én csak félelem,
Szívem fegyver,
közel ne gyere, ég velem.
Nem vagyok hős,
és nem vagyok szent,
Az vagyok csak,
amit rám fest a csend.
Ha én vagyok a történet árnya,
Feltenném a koronát hiába.
Mutass rám,
mondd: én vagyok a bú —
De nem látod,
bennem hány csata búg.
Ma reszket még,
a zuhanás nyoma,
Visszhang zeng,
a falak mögött- óda.
Bizalmunk töltött fegyver,
Nincs győztes itt,
csak vesztes ember.
Barátból lett távoli láng,
A szerelem,
más néven fáj tovább.
Szét tépett minden ígéret,
Elvesztettelek,
vele önmagamat is végleg.
Káosznak mondanak,
örök rombolónak.
De szörnyet abból faragtok,
amit hagytok, magatoknak.
Nem vagyok hős,
és nem vagyok szent,
Az igazság sem mindig az,
amit jelent.
Ha ellenségnek nevezel engem,
te is része vagy bennem.
Látod a hamut,
érzed a szégyent —
De nem hallod bennem
a háborút ébren.
Nézz a szemembe,
— mit látsz ott?
Egy tört koronát,
vagy áldozatot?
Ha árnyék vagyok a fényeden,
testet ölt lényed lelkemen.
Nem vagyok megváltó,
nem vagyok láng,
Nem én választottam
ezt a világot ránk.
Ha benned élek félelemként,
Te is írtad, e történet végét.
Hívj ellenségnek,
mondd: én vagyok a bűn.
De a nevemben dúló háborút,
te is gyújtottad legbelül.
H.G.M.Gabóca
2026.02.16.
Информация по комментариям в разработке