Tátika nevét a Tátika nemzetségről kapta. 1233-ban Tátika nembeli Tátika Barnag falu birtokosa volt. Az építkezést az eddigi feltételezések szerint minden valószínűség szerint 1248-ban kezdhették meg, 1257-ben pedig már állt a vár.
A veszprémi püspök egy 1257-re keltezett oklevél szerint Tadeuka nevű várát átadta székesegyházának. 1262-ben bekövetkezett halála után testvére, Márton ispán és fiai: János ispán, Márton és Myke Tátika várát elfoglalták.
IV. Béla fia V. István 1272-ben megerősítette Pál veszprémi püspököt Tátika ("Tadeuka") birtokában. 1275-ben Kőszegi Péter lett az új veszprémi püspök, Tátika vára 1289-ig Péter püspök haláláig biztosan, de lehet, hogy egészen 1291-ig az ország legerősebb tartományúri család érdekkörébe került.
1435-ben az ő fiaitól előbb Korbáviai Ivánka és György, majd Gersei Pető László és Péter váltották meg a várat. Tátika a Gersei Pethő család birtokába került.
Habsburg Albert 1438-ban kelt adománylevele alapján a zalavári konvent Gersei Pethő Lászlót és Petőt, Zala és Vas vármegyék főispánjait Tátika vár (""...castrum nostrum Tadika...) és tartozékainak birtokába beiktatta.
A török korban, Szulejmán 1532-ben Bécs ellen vonult, seregei Keszthelytől délre masíroztak a császárváros felé. A környék nemesei, kolostorai Tátika várába menekítették értékeiket.
Kecsethy Márton veszprémi püspök 1538. jan. 22-én megtámadta és elfoglalta a várat.
1554. novemberében nagyobb török sereg rabolta végig a Balaton északi részét, sikertelenül ostromolva Tihany és Csobánc várait. Ez után született meg a nádori levél. A király 1561 márciusában Gyulaffy Lászlót küldte ki megvizsgálni a keszthelyi, Rezi és Tátika várakat. Ez sürgető volt, mert a törökök elfoglalták Hegyesd várát, és erős támaszpontot alakítottak ki. 1561-ben a Pethő család közös költségen 16 darabontot tartott a várban. 1566 után a Gersei Petők azonban a török veszély miatt végleg elhagyták Tátikát és a hozzá tartozó birtokokkal együtt Magyar Bálint szigligeti és fonyódi kapitánynak adták zálogba.
Az elhanyagolt várat Kara Ali fehérvári bég csapatai 1589-ben meglepték, kifosztották és felgyújtották. A Pethő család nem tudta többé felépíteni az erődítményt. Egy oklevél 1592-ben már "castrum dirutum"- ként (romként) említi.
A Pethő család kihalta után, 1714-ben a Festeticsek szerezték meg Tátika romjait.
A tátika vár rekonstrukcióját dr Vándor László régész ásatási alaprajzára alapoztuk. Ezen kívül felhasználtuk a vár felmérési rajzait, valamint a korábban készült metszeteket és ábrázolásokat, amelyek igen szép részleteket mutatnak, jó támpontokat adtak. Ezeket figyelembe véve az 1800-ban készült felmérési rajzot és a Vándor László-féle ásatási alaprajzot is összevetettük.
Meg lehetett határozni az épületek elhelyezkedését a méreteket az öreg torony magasságát ablakok ajtók helyét. Ugyanakkor támpontot nyújtott a Turkó féle korabeli ábrázolás is. Kiderült, hogy a reneszánsz palotának konzolos loggia lenyomatai voltak ezek az 1800-as felmérésen is jól láthatók, a Simontornyai vár lenyomatával rokonítható. Bábos korlát töredék nem került elő, így lehetett a korlát akár fából is, de mivel több magyar várban megjelent a Budai várhoz hasonló bábos korlát, itt is azt valószínűsítettük a rekonstrukcióhoz. Egy másik rajzon az öreg tornyon gótikus ablak van ábrázolva, valószínűsíthető hogy ott volt az első építési periódusban a püspöki kápolna, amit később a reneszánsz bővítési szakaszban mellette egy nagyobb kápolnával váltottak ki ,,B változat,,.
A boltívek lenyomata alapján földszint és az első emelet mindenféleképpen boltozott volt a második emelet fa födémes szerkezetet mutat, a földszinten két helység, míg az első emeleten három helység volt. A reneszánsz palota nyugati oldalon szintén a fa fafödém szerkezetnek a fészkei találhatók, amely arra utal hogy a palota szárnyat nyugati oldalon meghosszabbíthatták. Erre is készült egy rekonstrukciós ,,B,, változat.
A film a vár és környezete középkori- rekonstruált- állapotát tükrözi.
Felhasználva a - Bonyhádi - Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
Felhasznált irodalom: Magyar várak, várromok, Árpád-kori és középkori templomok, kastélyok folyamatosan bővülő katalógusa https://varlexikon.hu/
Sümegi Gyula Székesfehérvár 2024
Информация по комментариям в разработке