Zempléni-sík - A Tapolytól a Bodrogig

Zemplén vármegye Magyarország éjszaki részének leghosszabb vármegyéje. A galíciai határszéltől nyúlik le a Tisza és a Sajó egyesüléséig. A megye éjszaki része hegyekkel borított. Nagyobb síkságai csakis a déli és délkeleti részén vannak. Ilyen az Ondava-, Tapoly- és Laborc-folyók környékén elterülő lapály, mely a nagy magyar Alföldnek legéjszakibb nyúlványa.

Ahol egykor hadak és kereskedők jártak, amit egykor honvédő harcok és országgyarapító nemzedékek tettek naggyá, ott ma már elcsendesülve folynak az elszürkült hétköznapok. Akár csak a Tapoly, az Ondava és a Laborc hegyek közül kiszabadult vizei. A királyi várak és főnemesi kastélyok puszta történelmi emlékek lettek. Varannó és Tőketerebes vidékéről is elfogyott már a magyar szó. De a Hazajáró nem tehet mást: addig kanyarog a Tiszát kereső folyók mentén, a Tokaj-Eperjesi-hegység és a Vihorlát közötti Zempléni-síkon, amíg fel nem tárja dicső korok ragyogó emlékeit és történeteit.

Az Aranyospataki kilátóból indulunk dél felé a Tapoly mentén. Varannó után Csicsva vára következik, majd Parnó mellett az Ondava és a Tapoly összefolyása. Bacskó után ereszkedünk előbb Tőketerebesre, majd Kazsó érintésével megyünk a kázméri várromhoz. Végül Nagy-és Kistoronya után Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás hídján zárjuk kirándulásunkat.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.