Keleti-Beszkidek – Verecke híres útján

Vannak vidékek a Kárpátokban, ahová legalább egyszer az életben minden magyarnak illene ellátogatnia. Ilyen zarándokhely az Északkeleti-Kárpátok, azon belül a Keleti-Beszkidek egyik átjárója. Megszámlálhatatlan Kárpáti hágón nézett már kifelé és befelé a Hazajáró, de a magyar ember számára a Vereckei-hágó mind közül a legsúlyosabb hagyatékkal bíró. Verecke híres útjára lépünk, arra az útra, amelyen Álmos fejedelem és Árpád vezér magyar törzsei 895-ben beléptek örökül kapott földjükre és először tekintettek le, „ez irdatlan hegyek közé szorult katlanba.” Két világ határa volt az Északkeleti-Felvidék, vagyis Kárpátalja hegyvidéki gyepűje évezredekig. S hány történelmi nagyságunk – köztük Rákóczi fejedelem – állt meg itt, s akár búcsúban, akár hazatérésben, mondta ki letekintve a medencére: ez hát a hon. És hány ellenség tört a honra e „kicsi kapun”, pusztítva embert, falut, lelket és emlékeket. Békeidőben meg a természet kínált kőkemény életkörülményeket az elzárt vidék lakóinak, így a hűséges ruszinoknak is. Aztán elválasztották tőlünk, de mégsem veszett el, mert maradt még néhány magyar ember, akik keblükhöz ölelik, s lankadatlan őrzik Árpád örökségét…
Beregsziklásról indulunk a Pokol-bérc ormára. Onnan az Árpád-vonal bunkereiről ismert Felsőgerebenbe ereszkedünk le, majd Rákóczi és a honfoglalók nyomában haladunk Vezérszállásra, majd Alsóverecke, Rákócziszállás és Verebes érintésével járulunk ősi oltárunkhoz, a Vereckei-hágóra.

Látnivalók / Kárpátalja / Bereg
Beregsziklás
Pokol-bérc (Pikuj)
Felsőgereben
Vezérszállás
Vereckei-szoros
Alsóverecke
Rákócziszállás
Verebes
Vereckei-hágó
Sztarosztina
Nagy-hegy (Vereckei-Beszkidek)