Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom - Lutter Imre versfilmje

szerző: Kosztolányi Dezső
cím: Mostan színes tintákról álmodom
előadó: Lutter Imre

leírás:
A vers, amely tele van színekkel s az életet festi meg, gyermekkori ábránd, álmodozás, de egyben költői ars poetica is: Kosztolányi Dezső szívesen vonult volna el egy gyermek mohóságával saját költői tornyába, egyre csak írni. Impresszionista, képszerű, s miközben a színekhez számára fontos embereket és tágabban, emberi kapcsolatokat, érzéseket társít, aközben a skálán nem jut hely a feketének és a fehérnek. Mert a világ sokszínű, és nem fekete-fehér… Lutter Imre adja elő a verset.


Mostan színes tintákról álmodom.

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikító,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat
és akkor írnék, mindig-mindig írnék,
kékkel húgomnak, anyámnak arannyal.
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.

Kiszínezném vele az életem.